2.

1.2K 93 2
                                    

Valaki óvatosan cirógatja a hátamat, lágy puszikkal lepi be a csupasz bőrfelületet ajkaival.
Hozzábújok jobban a párnához, majd lassan nyitogatom ki szemeimet. A fényhez is hozzá kell szoknom, majd egy nagyot szusszantok.
A desszert után történtekből, csak annyi maradt meg, hogy Jungkook-kal beszállok egy autóba és csókolózni kezdünk.
- Jó reggelt Csipkrerózsika. - nyom egy puszit az arcomra az említett. - Hogy érzed magad?
- Jó reggelt. - suttogom neki, kicsit fáj a torkom, megmozdulok, de azonnal a derekamba nyílal a fájdalom. - Fáj mindenem és a torkom is.
- Az én hibám. - vállalja be. - Gyengédebnek kellett volna lennem. Csinálok neked egy teát, addig heveréssz Chim.
- Chim? - nézek rá, háttal ül nekem. A becenév hallatára hátrafordul.
- A csibe jobban tetszene? - kérdezi mosolyogva, elkuncogom magam. - Bármilyen tea jó lesz?
- Igen. - válaszolom mosolyogva. Édes. - A mosdót merre találom?
- El is felejtetted? - kérdezi egy kicsit meglepve. - Csak viccelek. Kimész az ajtón és azonnal balra.
- Köszönöm. - mondom hálásan.

Jungkook egy boxert húz magára, addig megcsodálhatom karmolásnyomokkal teli hátát. Egy kicsit el is szégyellem magam, ahogy látom némelyik mélyebb nyomot.
Jungkook nyitva hagyja az ajtót, ami nem zavar egyáltalán.
Lassan feltápászkodom az ágyból, minezt nyöszörögve teszem meg. Megkeresem alsómat, amit a sarokban kapok meg és felszenvedem magamra.
Gyorsan megkeresem a mosdót és elvégzem apró dolgomat.
Csendben mosom meg a kezemet, majd felnézek tükörképemre. Egy kissé meglep, ahogy a nyakam és vállam tele harapás és szívás nyomokkal. Mellkasam is színekben pompázik, bár egyáltalán nem fáj.
- Ezt az állatot. - mosolyodok el és megrázom fejemet. Máskor haragszom az ilyenekért, de valahogy rá nem tudok.

Visszasétálok a hálóba, mivel nem ismerem elég jól a lakást, ott várom meg Jungkook-ot.
Felmérem a hálószobáját, ami sötétkék színű falakkal van ellátva. A bútorai fekete szinűek, az egyik polc a falon felfüggesztve, melyen ott van egy régi fényképezőgép, egy képkeretes tájkép. A sötétiők oda vannak húzva, de annak a kevés napfénynek hála lehet látni a berendezést.
A ruháimat a kerekesszékére rakom le, hogy onnan öltözhessek fel, bár semmi kedvem az inget újra felvenni.

Jungkook bejön a szobájába, kezében két pohár tea, rámmosolyog.
- Itt is vagyok. - sétál hozzám, majd átnyújtja a teát nekem. - Két kanál cukrot raktam bele, nem tudom milyen édesen szereted.
- Köszönöm. - veszem el, meg fújom a meleg italt és belekortyolok. - Így a jó. A teát nem szeretem édesen.
- Értem. - bólint. - Gondolom tükörbe néztél a fürdőben.
- Igen, de semmi baj. - mondom megnyugtatás képpen. - Máskor örjöngök miatta, de most az egyszer elnézem.
- Miért?
- Mert nem ismersz. - válaszolom, és mert szexin néz ki. - Mennyire fáj a hátad?
- Nem vészes, bár te vagy az első aki karmolt. - válaszolja, én pedig zavarba jövök. - De élveztem, nem csoda háromszor csináltuk.
- Háromszor? - döbbenek le. Általában az első után kidőlök.
- Igen. - helyesel. - Itt a szobában kezdtük, utána átmentünk a fürdőbe végül a nappaliban. A karjaimban aludtál el.
- Jézusom. - suttogom magam elé és lehajtom fejem. - Ne haragudj, általában nem vagyok ennyire kiéhezett.
- Semmi baj. - mondja és beleiszik bögréjébe. - Bár ezt is elmondtam. Mennyi esett ki?
- A kocsibaülés és a csók után minden. - válaszolom és elszégyellem magam. - Nem szoktam ennyire k.o lenni.
- Ezt is elmondtad többször is. - kuncogja el magát. - Ahogy azt is, hogy ne hagyjam abba és reggel puszikra akarsz ébredni. Meg azt is mondtad, hogy nem akarsz azonnal elmenni innen.
- Jaj istenem, miket mondtam. - fejem a térdembe verem. - Szánalmas vagyok.
- Dehogy vagy. Ez normális egy olyan embertől, aki egyedül él és egy ilyen adoniszt talált magának éjjelre. - mondja szórakozottan. Fél kézzel veszem el a párnáját és az arcába dobom.
- Cikizz a hátam mögött, ne előttem. - morrogom orrom alatt.
- Édes vagy, mikor megsértődsz. - bókol azonnal, de lepereg rólam. - Gondolom a képeket is ki akarod töröltetni.
- Milyen képek? - kérdezem azonnal.
- Oh. - mosolyodik el sejtelmesen. Lerakja bögréjét és fényképezőgépéért sétál, amit az éjjeliszekrényen tárolt. - Figyelmeztetlek, te kértél meg rá, én csak megtettem, amit akartál. Olyan síros képet vágtál, hogy meghasadt volna a szívem.

Mielőtt átadta volna a gépet megmutatta, hogyan tudom használni, majd bekapcsolta. A szemem elé kerültek azok a képek, amik éjjel készültek rólam. Mind olyan kép, még a legtisztább lelkű gyermek is azt akarná, hogy ne lássa senki.
- Mennyi készült? - kérdezem sokkosan, ahogy azt a képet nézem, ami oldalról készült rólam, miközben incselkedve pucsítok neki. Egyenesen a kamerába nézek, mintha a lencséken keresztül az ő szemét venném célba.
- Olyan száz körül. - válaszolja teljesen nyugodtan. Persze minek is idegesítené magát, nem róla csináltak képeket teljesen meztelenül.
- Kérlek, kitörölnéd? - nézek rá teljes félelemmel. Nem is ismerem és ennyire megnyíltam előtte. - Ugye nem vagy valami perverz, aki felrakja a netre ezeket és tönkretesz egy életet?
- Hó-hó nyugi. - veszi ki a kezemből a kamerát. - Nem vagyok perverz, engem ne minősíts ezzel a kifejezéssel. És bármennyire vonzó, szexi és édes vagy, még én sem vagyok annyira hülye, hogy ezeket kirakjam, csak azért, hogy ezzel zsaroljalak.
- Biztos? - kérdezem félve, nem lehet tudni.
- 1000%. - válaszolja, kicsit sem tudott megnyugtatni. - De szeretnék kérni valamit.
- Jesszusom tudtam. - pánikolok be azonnal. - Zsarolni akarsz a képekkel, hogy a tiéd legyek és elzársz, mint egy elrabolt embert!
- Mi? Nem! - kiállt fel azonnal. - Túl sok hülyeséget olvasol Jimin, vagy nézel. Én nem teszek ilyet.
- Akkor? - kérdezem. - Lehet, meg akarsz ölni.
- Na jó, ezt hagyd abba. - megdörzsöli homlokát. - Nem vagyok se perverz, se zsaroló, de legfőképpen gyilkos sem. Csak egy randit akartam kérni tőled, de csak itt kombinálsz.
- Randit? - nézek rá értetlenül. - Azt nem a szex előtt kellett volna egyeztetnünk?
- Tudom. - válaszolja. - De nem tudtam ellenállni neked. Épp ezért akarok egy randit veled.
- Hogy ellenállhass nekem? - kérdezem értetlenül. Összezavarodtam és a másnaposság sem hat rám jól.
- Hát ezt nem hiszem el. - neveti el magát kínjában beszélgetőpartnerem. - A randi célja, hogy jobban megismerjük egymást.
- Tudom mire szólgál egy randi. - mondom azonnal. - De miért?
- Miért ne? - kérdez vissza azonnal. - Jimin, olyan szenvedélyes oldaladat mutattad meg nekem az éjjel, hogy csaknem elolvadtam miattad. Ha ennyire szenvedélyes vagy az ágyban, akkor a való élet veled egy... még nem találom a szavakat, de na. Érted miről beszélek, igaz?
- Azt hiszem igen. - válaszolok. - De előre szólok, hogy nem lehet akármivel levenni a lábamról és nem szeretem az általános dolgokat. Plusz ott van az összetörött szívem is.
- Ezek számításba vannak véve. - mondja és elmosolyodik. - Két szex között beszéltél az exedről egy kicsit, de ő nem érdemelt meg téged.
- És te megérdemel engem? - kérdezem gyanúsan. Erre a kérdésre nincs jó válasz.
- Azt csak a jövő tudja. - válaszolja. Hmmm, elég korrekt válasz.
- Rendben. - sóhajtok egyet. - Elmegyek randizni veled. Egy feltétellel.
- Mi lenne az? - kérdezi kiváncsian.
- Most kitörlöd a képeket és adsz egy pólót nekem. - válaszolom, mire elneveti magát.
- Ahogy szeretnéd. - egyezik bele. A kamerát a kezébe veszi és a szemem láttára törli ki a képeket.

Különleges (Jikook) ✔Where stories live. Discover now