Violetta 5 [befejezett]

Violetta 5/Epizód 24.

V: -De hogyhogy?
L: -Gondolom emlékszel, hogy az apja hasonló munkát végzett mint a tied és ő is ugyanazt a képzést végezte mint én, csak én messzebb jutottam vele.
V: -Posit mondtad neki?
L: -Nem, de ebéd után találkozunk vele a téren mert mondta, hogy látni akar és akkor elmondjuk neki.
(Leon pár óra múlva hazamegy. Megebédelnek, közben Posi felébred és Vilu leviszi az étkezőbe magukhoz.
Ebéd után babakocsiba rakják Posit és elindulnak a térre. Amikor odaérnek Tomás megöleli Vilut aztán meglátja a babakocsit.)
T: -Ő nem apukádék lánya, ugye?
V: -Nem, ő a miénk.
T: -Tessék!? Mi az hogy a tiétek? Ugye rosszul hallottam? Ti normálisak vagytok!?
V: -Igen. Igen, normálisak vagyunk, de azért kössz a támogatást... Szerintem Leon, inkább menjünk haza.
T: -És most tényleg nem akartál szólni? És mennyi idős? Mert még nagyon picinek látszik, miért költöztetek vele ilyen korán? Nem rossz ez neki? És még egyszer: ti normálisak vagytok!?
V: -Hát, nem hiszem, hogy neked sok közöd lenne ahhoz, hogy mi mit csinálunk. Ez a mi dolgunk és őszinte köszönet amiért azt gondolod, hogy nem vagyunk normálisak. Na szia!
(Vilu eltolja Mariposat, Leon utánuk megy.)
L: -Vilu! Nyugi! Ne foglalkozz azzal amit mondott!
V: -Én azért jöttem ide, hogy boldog legyek, de még egy ilyen apróság is lehetetlen kérés?
L: -Nem, nyugi. Gyere ide...
(Leon megöleli Vilut. Vilu telefonja csörög, felveszi.)
V: -Ki az?
An: -Violetta? Te vagy az?
V: -Nagyi? Ne, légyszi, mondd, hogy nem...
An: -De és magyarázatot követelek! Miért nem szóltál, hogy Európába költözöl?
V: -Nem költözök, költözünk. Leon, Mariposa és Én! De azért nem szóltam, mert megmondtam, hogy nem akarom, hogy találkozz a lányunkkal és ez azóta sem változott.
An: -Legalább, csak azt mondd meg, hogy melyik országba mentél!
V: -Mentünk! És nem! Nincs közöd hozzá és tudom, hogy apáék sem fogják elmondani, mert veled ellentétben ők szeretnek engem.
An: -Ne merj így beszélni velem!
(Vilu leteszi a telefont.)
V: -Elegem van a nagyiból, soha többet nem veszem fel neki a telefont.
L: -Köszönöm! Végre!!
V: -Na, ez csúnya volt!
(Mind a ketten nevettek.)
V: -Szerintem menjünk haza, ki kell pakolnunk és még vacsoráznunk is kéne, szóval főznöm kell valamit.
L: -Főznöd nem kell. Ott van Carla.
V: -Igaz, de akkor is menjünk haza.
(Hazamennek, Leon bekapcsolja a laptopját és Vilu felviszi Mariposat aludni.)
L: -Apukádék skypeolni akarnak.
V: -Vedd fel, mindjárt megyek.
L: -Oké.
(Leon felveszi és bekapcsolja a kamerát a gépen. Germán belekiabál a hangszóróba:)
G: -Leon! Hol van Violetta!?
A: -Germán, nem kell kiabálni, Leon így is hall.
L: -Fent van Mariposa szobájában, de azt mondja mindjárt jön.
(Vilu lemegy és beül Leon ölébe.)
V: -Sziasztok.
G: -Szia Vilu! Hogy vagy!?
V: -Jól, de nem kell kiabálnod, hallak.
A: -Hogy vagytok? Milyen szülőnek lenni?
V: -Nehezebb, mint gondoltuk, de megoldjuk.
L: -És Mariposa eddig igazán nyugodt baba volt, ha ilyen marad egész egyszerű dolgunk lesz.
G: -Biztos olyan mint Violetta! Ő nagyon nyugodt baba volt, és kisebb korában mindig szót fogadott nekem, utána már nem! Leon hatása...!
A: -Germán!
V: -Apa!
G: -Kicsim, nem kell kiabálnod! Így is hallak! Mariposa hol van!?
L: -Fent alszik a szobájában.
G: -Megnézhetem!? A kisbabáknál fontos folyamatosan figyelni, hogy minden rendben van-e a légzésükkel és minden mással!
A: -Germán, erről te csak ne oktass ki senkit. Amig Vilu kicsi volt mindig Maria figyelt rá, mert dolgozotál. Amig Della kicsi volt, mindig én figyeltem rá, mert te dolgoztál. És ezzel most nem azt mondom, hogy nem jó, hogy dolgozol, nehogy félre értsd.
G: -De akkor is figyelniük kéne rá!
V: -Carla, a bejárónőnk figyel rá, szóltam neki.
G: -Az más! Akkor jó!
V: -És veletek mi van? Della? Olga? A srácok?
G: -Nekem most vissza kell mennem dolgozni, de ti Angievel még nyugadtan beszélgethettek, használom a másik gépet.
V: -Oké, ha bármi van otthon hívj fel.
(Germán visszamegy az irodájába [mert eddig a nappaliban voltak!!])
L: -Vilu, nekem is mennem kell dolgozni. Este jövök. Puszi. Szia, szia Angie.
V: -Puszi, szeretlek.
A: -Szia.
(Leon is elmegy.)
V: -Na szóval. Della? Olga? A srácok?
A: -Olga jól van, úgy játszik Dellával mint veled amikor kicsi voltál. A srácokról sajnos nem tudok semmit. Della...róla inkább ne beszéljünk.
V: -Miért? Mi van vele? Beteg?
A: -Nem, nyugi. Csak naponta kb. kétszer kérdezi meg, hogy mikor jöttök és amikor nem jöttök, akkor meg azt, hogy miért nem jöttök.
V: -Hívd oda, beszélek vele.
(Angie lehívja Dellát a szobájából.)
V: -Szia Della.
De: -Mikor jöttök? És eddig miért nem jöttetek?
V: -Mert mi már nem lakunk a közeletekben. Elválaszt tőletek egy nagy víz, egy óceán és így keveset fogunk haza menni. De sokszor fogunk telefonon beszélni és anya majd elmondja, hogy mi van velünk és az unokahugoddal. Jó?
De: -Utállak!

(Folyt. köv.)
Sziasztoook! Tudom, hogy reg nem volt resz de most hoztam neketek egy egesz hosszut. Remelem tetszett, es ertsetek meg h en probalok hozni uj reszeket de nem sok otletem van, de majd igyekszem irni.
Es igy is szeretnek Boldog Karacsonyt kivanni mindenkinek aki olvassa a sztorimat. Puszi mindenkinek <3