Nő és férfi. Titkok. Vágyak. Zene. Száguldás. Ashley Purdy fanfction.
Két ember, akik kívülről egymásnak szöges ellentétei. A személyiségük mint a tűz és a víz. Mégis egy valami közös bennük: tele vannak titkokkal. Kisülhet ebből bármi jó is?
Ashle...
Akinek érzékeny a lelke, a végét csukott szemmel olvassa!
- Szia! – visított CC. – Itt van velem Jake és Jinxx is! Köszönjetek már – szólt rájuk erélyesen a válla fölött átnézve, mire a két srác nagy lendülettel kezdett integetni, szintén zajos és magas hangfekvésű köszönéssel kísérve. – Ashley mondta, hogy nagy napod lesz ma, szóval csak sok sikert akartunk kívánni. Hajrá Evee! – sikított újra, majd a három érett, felnőtt férfi képzeletbeli pomponokkal kezdett hadonászni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Ezek nem normálisak – csóváltam a fejem mosolyogva, miután elsötétült a kép és kiléptem a videó üzenetből, majd megnyitottam Ashley SMS-ét is.
Bízz magadban! Menni fog, mert te vagy a legjobb! Ha elfelejtenéd, majd én emlékeztetlek. – A,
Bár hihetetlenül jól esett és megnevettetett a fiúk videója, az igazi boldogságot mégis Ash pár sora okozta. Ha valaki két héttel ezelőtt azt mondja nekem, hogy egy foltos blúznak köszönhetem majd a boldogságomat, valószínűleg beutaltatom az elmegyógyintézetbe. Az ablaknál állva lassan kavargattam a kávémat és merengtem a hétvége eseményein. Minden perc, minden pillanat emléke endorfinnal töltötte meg az ereimet, ami szétáramolva új életre keltette az utolsó sejteket is a testem minden pontján. Ha lehunytam a szememet, csak Ashley csókjai és érintései járták át a gondolataimat. Újra átéltem minden apró mozzanatot, miközben az egész testem bizsergett, a bőröm pedig libabőrös lett a vágytól. Szinte éreztem, ahogy végigsimít az ajkaimon, majd magához vonva a hajamba túr és óvatos mozdulatokkal kezdi ízlelgetni a számat, hogy aztán a csípőmet megmarkolva fejezze ki, hogy mennyire kíván.
- Eva, kezdünk – lépett hozzám Nick. Gondolataimból azonnal kiszakadva bólintottam, majd határozott léptekkel követtem a férfit a konferenciaterembe.
- Jaj, ne – suttogtam magam elé, majd böktem a fejemmel a terem másik végében helyet foglaló Ross Brawn felé. – Ez az ipari kém is itt van?
- Miss Broke, kérem. Az egyik vezetőről beszél – nézett rám szúrós szemekkel Whiting. Ki akartam javítani trónfosztóra, de inkább csöndben maradtam. Mielőtt elfoglaltuk volna a helyünket, Charlie félig hátat fordított mindenkinek és úgy suttogott, hogy csak én halljam. – Teljesen megértem az ellenérzéseit, nem vitatom őket, hasonlóan gondolom én is. De kérem, szedje össze magát. Most önön múlik minden.
Határozottan a bólintottam, majd a kivetítőhöz sétáltam és a kezembe vettem a távirányítót.
- Jó reggelt, uraim – emeltem meg a hangom, hogy az egybegyűltek kevésbé udvarias triumvirátusa is rám figyeljen. Szerencsére hatásos volt, és rám kapták a tekintetüket. – A hétvégén összeállítottunk egy anyagot azokról a kutatásokról, amikben az előző években megrendezett USA GP marketingjét és csütörtöktől vasárnapig tartó teljes programját vetettük össze az idei terveinkkel, amiket szintén előzetes felmérések segítségével alkottunk meg, terveztünk és csak emlékeztetőül: már a kivitelezés is az utolsó fázisba lépett, az önök előzetes beleegyezésével – szúrtam oda az elnökség tagjainak. Egyértelműen nem tetszett nekik, de nem volt időm gondolkodni azon, hogy hibáztam-e. – Kérem, a mai nap folyamán a következő eredményeket tartsák szem előtt – léptem a következő oldalra és kezdtem magyarázni a különböző grafikonokat, ábrákat, százalékokat és következtetéseket, miközben gondolatban feljegyeztem, hogy kérvényezzem Luce fizetésemelését.
