24

151 13 4
                                    

Reggel eszméletlenül fájt a fejem, amint fel akartam ülni elkapott a hányinger. Baszki. Még sosem voltam ennyire másnapos. Éreztem, hogy liftezik a gyomrom és már rohantam is a mosdóba.
- Mi a... Dora, jól vagy?- jön be Jonathan a fürdőbe.
- Igen... csak... azt hiszem, terhes vagyok.
- Mi?- kérdi halkan és hirtelen kikerekedett szemekkel mered a hasamra.
- Csak hülyülök- nevetek bele a wc kagylóba, majd kihányom a tegnap este félig megemésztett tartalmát-, másnaposság.
- Jha. Értem. Egyébként, még csak hajnali öt van. Megpróbálnál kicsit halkabban hányni?
- Jó, akkor visszanyelem.- nézek rá unottan.
- Ah. Fhuj baszki. Másnaposan eléggé beteg a humorod.
- Hehe.
- Szóval, ilyenkor mit kell csinálni?
- Nem tudom- a fejembe nyilal a fájdalom és majdnem elvesztem az egyensúlyomat- ah, fejfájás csillapító, na az kell ide. Ott van a tükör mögött a gyógyszeres.
Állatira rosszul vagyok.
- Arra gondoltam, hogy én is rosszul lehetnék.- mondja.
- Nekem mindegy, csak adj valamit, cián tabletta is jó.
- Inkább ne beszélj.- felém nyújt egy tabléttát és egy pohár vizet. Egy adagot még kiadok magamból, majd remegő kezekkel elfogadom a gyógyszert és a vizet.
- Kösz.- lassan a számba rakom a tablettát és próbálom nem kihányni. Óvatosan lenyelem, majd várok egy kicsit és ismét elkpa a hányinger.
- Ez így nem lesz jó. Várd meg, amég nem hánysz minden második percben és csak utána szedj be bármilyen gyógyszert is.
- Ja, az lesz. Menj vissza aludni.
- Nem.
- He?
- El akarom játszani, hogy én is hánytam és rosszul vagyok.
- Ch. Kamaszok.
- Kamaszok? Miért, te mi vagy?
- 18 éves.
- Semmivel nem vagy jobb egy idióta, díszpicsánál.
- Neked mégis mi a fasz bajod van?
- Az, hogy folyton folyvást lekezelően viselkedsz velem. Könyörgöm, semmivel nem vagy jobb, mint én.- talán igaza van. Ahogy vonulok a folyosón bandában, nevetgélek a nagyon muzikális barátaimmal. Régen csak egy csendes, csinos lány voltam. Vagy talán csak a részese akar lenni. Igen. Hisz Josh alapból jobban benne van, a barátnője zenél. De ő... valahogy mindig kihagytuk a buliból. Mármint. Ott volt, de soha nem foglalkoztunk vele.
- Jó, visszaveszek az arcomból. Bocs.
- Nem kell bocsánatot kérned
- De, mert igazad van. Én sem bírnám magamat.- kár, hogy nem érdekel mások véleménye. De komolyan. Egyszerűen magamnak szeretnék jót és a számomra fontos embereknek. Jonathan fontos számomra, úgyhogy ahelyett, hogy leállnék, beveszem őt is, hogy tudja, milyen szar érzés, ha senki se bír, mert vannak előnyös barátaid.
Viasszafekszem az ágyamba és egy pillanatnak tűnő óra múlva anya kelteget.
- Kincsem, kelj fel. Iskola van.
- Ah. Anya.
- Oh, mi ez a hányás szag?
- Én hánytam hajnalban...
- Miért nem keltettél fel?
- Nem nagy dolog, csak egy kis vírus. Holnap szerintem már suliba is tudok menni.- mondom rekedt hangon, hogy bevegye a betegség kamut.
- Remélem a fiúk jól vannak.- kapja a szája elé a kezét, majd átmegy a fiúk szobájába.
Tök véletlenül, ők is "betegek" lettek, úgyhogy hárman ülünk a kanapén és tv-zünk iskolaidőben. Na nem baj, kell ilyen is.
- Csinálsz teát?- fordul felém Jonathan.
- Én vagyok a fő beteg, csinálj te.
- Csinálsz teát?- fordul Josh-hoz.
- Mi? Nem.
- Dehogynem. Miattam maradhatál itthon és az ittas miatt.
- Ittas? Ez az új becenevem?- közben Josh felállt és elindult a konyhába.
- Tetszik?- kérdi vigyorogva Jonathan.
- Imádom.- bámulom a tv-t és közben sütit eszem, amit még reggel készítettünk ki a dohányzóasztalra. Nézem a 16 éves fiút és azon gondolkodom, vajon Shin is így kezdte? Rossz társaságba keveredett és a végén már kurva lett?
Jonathan beleszív a cigibe és bámulja a tv-t. Igen, a házban dohányzunk.
- Yuriko mikor fog elköltözni?- teszi fel a hirtelen kérdést Jonathan.
- Nyáron, azt hiszem.- felelem- De te honnan tudsz erről?
- Tőle.- mutat a fejével Josh irányába.- Össze akarnak költözni- teszi hozzá halkan. Talán Yurikonak többet kéne beszélnie, hogy ne Jonathan-től tudjak meg ilyen lényeges infókat.
- Ennyire komoly?- méregetem a fiút, aki a konyhában ügyeskedik.
- Meg szerintem nem akar a szüleid terhére lenni.
- Aha.- bólintok és elnyomom a cigit- De te ugye nem hagysz el?
- Én majd Rimával veszek ki egy lakást- mondja mosolyogva.
- Tényleg, vele mi van? Mármint, köztetek...
- Csak barátok vagyunk. Nem az esetem.
- Neked van eseted?
- Mindenkinek van egy ideális elképzelése az álom barátnőről.
- És neked mi?
- Mi mi?
- Mi az elképzelésed?
- Az a tipikus nagymellű, félénk csaj.
- Most komoly?- ezt nem néztem volna ki a vézna, füves "öcsémből".
- Aha.
- Miről van szó?- jön vissza Josh.
- Az öcséd nagymellű barátnőt szeretne.
- Minden fiú nagymellű lányt szeretne.- feleli egyszerűen.
- Dehát... Yurikonak nincs nagy melle.
- Jó... de az más. Ő a barátnőm és nem csak baszni járunk össze. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy nem tartom vonzónak.
- Baszni... Jonathan, te még szűz vagy?
- Dora!- pirulva néz rám Jonathan- Ez nem rád tartozik!
- Most mi a bajod?
- Semmi, csak...
- Csak még szűz.- fejezi be Josh.
- Ellenkezőleg.- mondja Jonathan. Kikerekedett szemekkel nézünk a fiúra.
- Mégis kivel?- kérdi értetlenkedve Josh.
- Nem rátok tartozik!
- Ugyan Jonathan, hagyjuk ezt. Ha akarod mi is elmondjuk.
- Engem nem érdekel a szexuális életetek, hagyjatok ezzel!
- Ne mááár.
Végül 30 perc folyamatos, kitartó nyaggatás után kaptunk rá választ.
- Jó, na, faszom. Remmel voltam először.
- Rem?- kerekedik ki a szemem- Mégis honnan ismeritek egymást?
- A suliból.
- Hogy jöttetek össze?
- Hát, bámultuk egymást egy darabig, majd csak adta magát az egész. Érted, nem?
- Nem igazán. Bámultátok egymást, aztán megbasztad?
- Dora, egy lánynak nem kéne így beszélnie.- mondja Josh.
Kinyílik az ajtó és anyu lép be az előszobába.
- Szia anya.
- Sziasztok, jobban vagytok?
- Igen, mondjuk.
- Annyira örülök! Főzök valami finomat.
Ezután inkább csak anya beszélt és csak furcsán méregettem Jonathant, majd felmentem a szobámba és megcsörrent a telóm. Yuriko hív.
- Szia.
- Ellógod a sulit, hogy rohadj meg.
- Nem. Másnapos vagyok.
- Ch. Engem bezzeg anyám elküldött iskolába...
- Azt mondtam, hogy vírusos betegség. Másnapossággal én sem maradhattam volna otthon.
- És a fiúk?
- "Elkapták tőlem a betegséget".
- Naplopók.
- Azok.
- Akkor holnap....- zajt hallok a háttérből, fiúk hangját- Takashi, fogd be- kiáltja Yuriko.
- Hol vagytok?
- Valami klubban, nem nagyon figyeltem a táblákat.
- Partyállatok...
- Dora?- ez nem Yuriko hangja. Sajnos felismerem ezt a lelketlen, unott beszédet.
- Shin.

Srákok, azért lett változtatás a részen, mert egész héten baszakodott a net és véletlen került ki az a verzió, amit már páran lehet, hogy olvastatok. Szóval. Ez a végleges.

Öngyújtó/Nana fanfiction/Where stories live. Discover now