GREEDY FOR LOVE - kygo ✓

egy;

nilla;

- Nilla, itt vannak a barátnőid! - hallottam lentről anyukám kiabálását.

- Egy pillanat és megyek! - válaszoltam, majd visszafordultam a tükörhöz, hogy még egy réteg spirált vigyek végig a pilláimon. Elgondolkodtam azon, hogy vajon miért nem tudom ilyenkor csukva hagyni a számat - körülbelül úgy nézhetek ki, mint egy fulldokló hal.

Végső lépésként fújtam magamra háromszor a kedvenc parfümömből, majd lesiettem a földszintre, hogy aztán egy Majd jövök! kíséretében kilépjek a Los Angeles-i, esti, kellemes levegőre.

Faithtel, Alexával és Catherine-nel ez már amolyan hagyomány nálunk, hogy kéthetente péntek esténként elmegyük a Blue Nightsba, ami Los Angeles egyik legnevesebb szórakozóhelye. Nem isszuk le magunkat a sárga földig - csupán az a cél, hogy jól érezzük magunkat pár óra erejéig, kiszakadva a hétköznapi szarságok hálójából. A kimaradó napokon általában nálam vagy Catnél vagyunk. Ilyenkor végigbeszélgetjük az egész éjszakát, vagy teletömjük magunkat kalóriahegyes édességekkel és közhelyes, nyálas filmeket nézünk. A lányokkal valamikor még tizenegyedikben lettem igazán jóba - azóta napról napra szorosabb a kapcsolatunk és jelen pillanatban nélkülük nem tudnám elképzelni az életemet.

- Szia! Azta, csajszi, nagyon ott vagy - nézett végig rajtam elismerően a volán mögött levő Catherine, ahogy beültem mellé. Igazából nem nagyon vittem túlzásba az öltözködést - egy fekete, csipkés bralettet viseltem a világoskék nadrágommal, aminek az egyik combján egy szív kivágás van. A lábaimat egy tűsarkú, szintén sötét cipőbe bújtattam, világosbarna hajamat pedig egy magasabban levő copfba fogtam össze.

- Hello - köszöntem hátra pillantva Faithre és Alexára. - Köszi, ti is jól néztek ki - mosolyodtam el szélesen.

A BN-be tartó út is a szokásosan telt: Faith telefonjáról maximum hangerőn szólt a júliusi-utazós-kocsikázós-listánk - ilyet egyébként minden hónap elején csinálunk.

A szórakozóhely bejárata felett ott virított neon árnyalatban a Blue Nights felirat. Miután találtunk egy viszonylag nyugis parkolóhelyet, Cat leállította a fekete Rovert és kiszálltunk. Hiába múlt már nyolc óra, az égen csupán néhány csillag látszott és a levegő is kifejezetten meleg volt - ezért szeretem annyira a nyári estéket.

A péntek esti törzshelyünk, mint mindig most is dugig volt emberekkel, a zene üteme pedig az egész teret kitöltötte. Viszonylag nagy helyről beszélhetünk, van egy felső, erkélyes szint is.

- Naaa, és ma este felszedsz valakit? - lépett mellém vigyorogva Alexa.

- Továbbra is azt mondom, hogy nem pazarlom erre az időmet. Tökéletesen megvagyok egyedül is - feleltem a szokásosat, miközben a pulthoz mentünk, hogy rendeljünk.

Hiába vagyok huszonegy éves, az igazság az, hogy még soha nem volt hosszútávú, komolyabb kapcsolatom.

Még nem is voltam együtt úgy senkivel.

Persze idővel szeretnék elköteleződni egy olyan férfi mellett, aki teljes szívéből szeret, becsül, valamint tisztel engem és én is tudom ezt viszonozni felé, mindenféle habozás nélkül.

💎💎💎

Az idő lassan éjfél körül járt, és folyamatosan, egyre többen lettek. Egyébként ha bulizni jövünk, mindig van valaki közülünk, aki kevesebbet iszik, hogyha esetleg a többiek olyanra készülnek, amit megbánnának, leállítsa őket.

Na, ez a valaki most én voltam, de ma este annyira nem is hiányzott az olyan szintű részegség, hogy a két lábamon ne tudjak megállni.

Ahogy láttam Catherine egy elég helyes szőke srác társaságát élvezte a táncolók között, és miközben elnéztem őket, tutira biztos voltam benne, hogy innen előbb-utóbb a kocsijában vagy a mosdóban kötnek ki. Alexával és Faith-tel pár volt osztálytársunkhoz csapódtunk egy hátul levő asztalnál.

- És, most van valakid? - kérdezte tőlem Jason Hill.

Tényleg, semmi bajom nem lenne ezzel az emberrel, ha nem lenne olyan átkozottul nyomulós. Már a gimiben is az agyamra ment.

Éreztem, ahogy az asztal alatt megpróbálja nagy kezét a combomra simítani, de megelőztem, így egy Meg se próbáld! nézéssel és fejingatással visszatettem ujjait az ő ölébe, a hatás kedvéért pedig megpaskoltam a kézfejét.

Alexa szórakozottan figyelte a jelenetet, amitől majdnem elnevettem magam.

- Mit számít az? Jason, tudod..semmiképp nem randiznék veled. De azért sok szerencsét..másoknál - közöltem. Kitoltam a székem és felálltam, majd egy Mindjárt jövök!-öt tátogtam Faith-nek és Alexának. Igazából semmi különösebb baj nem volt, csupán iszonyatosan fülledtnek találtam itt bent a levegőt, ezért is mentem ki egy kicsit.

Na, meg egyáltalán nem volt kedvem Jason további baromságait hallgatni.

A hátsó kijáratot használtam ami egy csendes utcára vezetett ki. Kifejezetten jól esett, ahogy minden porcikámat átjárta a hajnali, hűvös levegő. A fehérre festett falnak dőltem és az eget tarkító csillagokat néztem, amik körbeölelték a Holdat, mikor az utca elejéből egy lövés, majd puffanás hangját hallottam.

Határozottan egy lövés volt.

Szinte láttam magam előtt, ahogy elsápadom. A szívem hevesen vert, térdeim pedig megremegtek. Újabb lövés, majd egy férfihang tompa kiáltása. Hirtelen egyre jobban közeledő futás hangját hallottam, mire amilyen gyorsan csak tudtam, lélegzetvisszatartva léptem a fal takarásába. Minden porcikámban remegtem a félelemtől.

A következő pillanatban egy tetőtől talpig feketébe öltözött alak rohant el az utcában, mire erősen ajkamba kellett harapnom, nehogy felsikoltsak. Őt hamarosan valaki követte, ugyanúgy sötét öltözetben, de a kapucnija alól kilógó hidrogénszőke tincsekbők arra következtettem, egy lány lehet.

Eszméletlenül lassan, el-elcsukló lélegzettel léptem kicsit oldalra, hogy a fal végénél óvatosan oldalra forduljak és kinézzek a hosszú, kihalt utcára - azonban ezzel együtt egy harmadik személy fordult le a kanyarnál, futás közben lövést is leadva.

A hátam fájdalmasan csapódott a hideg falnak, ahogy hirtelen fordultam ismét a két tömb közötti részbe.

Láttam, ahogy az utoljára megfigyelt idegen is ugyanabba az irányba megy, mint az előző kettő. Talán két perc telhetett el - ennyi ideje tartott a csend, csupán a távoli autók innen halknak ható hangját lehetett hallani, és azt, ahogy kicsit fúj a szél.

Ismét kijjebb merészkedtem, és a fejemet jobbra fordítva néztem, jön-e valaki; még mindig rázott a hideg.

Sietve, mégis halkan léptem ki a két fal takarásából, és a néhány méterre levő bejárati ajtóhoz mentem, ami vissza, a mosdóba vezetett.

Már nyomtam volna le a kilincset, mikor hátulról erős karok fogtak le, az orromhoz pedig egy kisebb, de kegyetlenül büdös rongydarab került. Sikítani, kapálózni próbáltam, de mind hiába - másodpercekkel később már homályosan láttam, majd minden egy sötét folttá mosódott össze előttem.

💎💎💎

hi my beautiful babies !! ♡
itt is lenne az első rész, remélem elnyerte a tetszéseteket 💘

all the love, Aida ♡