GREEDY FOR LOVE - kygo ✓

öt;

nilla;

Az estélyre tartó út alatt Kyrre egyetlen szót nem szólt hozzám, csupán az autó tompa, halk hangját lehetett hallani. Az esti félhomályban figyeltem az ablakon kereszül, hogy az út mentén levő fák lombjába itt-ott belekap a szél.

- Hé, Nilla - zökkentett ki a folyamatos gondolkodásból a mellettem levő férfi mély hangja, mire kissé ijedten kaptam felé a fejem. - Megjöttünk.

Ekkor vettem észre, hogy a kocsi már valóban le van állítva. Egy pillanatra elkerekedtek a szemeim, majd Kyrre példáját követve kissé remegő lábakkal, de én is kiszálltam az autóból. A mellettünk levő Porscheból ekkor lépett ki Alex és Drew.

- Aztaku..ez igen - mért végig egy széles vigyorral az utóbbi, mire csak a szememet forgattam. A bal oldalon parkoló autóból Julia és Justin szállt ki - a lány ahogy észrevett egy halvány mosolyt küldött felém a mutató-és középső ujját összeszorítva, mire kissé fáradtan, de visszamosolyogtam.

- Alex - szólt oda Kyrre a fiúnak, mire ő felénk kapta a fejét.

- Igen, Főnök?

- Ti lassan induljatok be. Én még beszélek kicsit Nillával. - Ahogy ezt Kyrre kimondta éreztem egyik karját a derekam köré fonódni.

Alex csak bólintott, majd a hatalmas, szintén egy palotával megegyező ház felé biccentett a többieket figyelve. Egyre inkább csak a távolodó alakokat láttam, szóval kicsit kérdőn fordultam a rajtam kívül kint levő egyetlen személy felé.

- Szóval? - vontam fel kérdőn a szemöldököm.

Kyrre lenézett rám és továbbra sem eresztett el. Sőt, ha lehet, mégközelebb húzott magához.

Meg sem próbáltam ellenkezni.

- Akkor mindenre emlékszel, amit megbeszéltünk? - fúrta jégkék tekintetét az enyémbe, amelyek megcsillantak a Hold fényében.

- Igen - bólintottam. - Veled megyek be, és úgy teszek, mintha annyira nagyon oda lennék érted. Ha minden jól megy, az a barom Martijn úgyis észrevesz minket, odajön, és szintén a te állításod szerint megpróbál majd lenyúlni az idétlen szövegével. Idővel ketté válunk, én pedig véletlenül belebotlok és reményeim szerint úgy kiderítek mindent, hogy nem kell vele lefeküdnöm - hadartam.

- Helyes - mondta Kyrre.

- Most mi van? - pislogtam kissé értetlenül és enyhén zavarba is jöttem a közelségétől.

- Csak..Tényleg vigyázz vele. Te nem tudod, mire képes azért, hogy elérje azt, amit akar.

- Úgy beszélsz, mintha te jobb lennél - szaladt ki a számon, de azonnal meg is bántam, mikor eszembe jutott, ki a franchoz is beszélek. - Akarom mondani..

- Ezt most elnézem - vágott a szavamba, mire egy hatalmas kő esett le a szívemről. - Gyere, inkább menjünk - tette sokkal gyengédebben a hátamra a kezét, hogy az épület felé vegyük az irányt.

Minekután megtudtam, hogy mi ide egyáltalán nem vagyunk hivatalosak, mondhatni enyhén kiakadtam - a többiek viszont ezt már teljesen természetesnek találták, megoldásuk volt és ahogy emlékszem Kyrre is említette, Garritsen nem merne balhét csapni. Ahogy odaértünk a bejárathoz láttam, hogy Julia és a fiúk tökéletesen teljesítették a tervünk első szakaszát: az ajtótól pár méterre feküdt totál kiütve a három biztonsági őr, egyikőjük feje alatt pedig egy kisebb vértócsa is éktelenkedett, amitől elszörnyedtem.

- Kislány, ez még semmi ahhoz képest, ami akkor lesz, ha Garritsen olyasmit csinál veled, amihez egyébként kibaszottul semmi joga nincs - vágta rá Kyrre kapásból, majd udvariasan kinyitotta nekem az ajtót.