BORN TO BE YOURS - kygo ✓

34

h a r m i n c n e g y e d i k f e j e z e t

Újrakezdés

- A francba már mindennel! - nyöszörögtem. - Mindjárt nem megyek sehova - tettem hozzá dünnyögve, és fújtatva huppantam le az ágyamra.

- Yasmin Solberg, fejezd már be a hisztizést! Komolyan, lassan felforr tőled az agyvizem - sipákolt Madison az ágy végében levő MacBook képernyőjén.

Lassan öt óra van, ami azt jelenti, hogy még egy óra múlva jön értem Kyrre. Mint mindig, most is már csak azon problémázom, mit vegyek fel - döntésképtelenségemre hivatkozva pedig olyan negyed óraja FaceTime-hívást indítottam Madisonnal, de ketten sem mentünk többre, mert vagy neki nem tetszett, amit én vettem fel, vagy én akadtam ki azon, amit ő javasolt.

- Nekem mondod? - vágtam rá a szemöldökömet felvonva, hátradőlve a puha plédre. Mindketten tudtuk, hogy egy részben hülyülés az egész, szóval természetesen nem haragudtunk meg a másikra.

Oldalra fordítottam a fejem, mikor hallottam, Madison ásít egyet.

- Figyelj - kezdett bele. - Tényleg ne reagáld túl annyira. Ez csak egy kávézás, tehát mondom, nem kell kisestélyit húzni. Meg egyébként is..szerintem Kyrre-nek pizsiben is tetszenél - mondta a végére elmosolyodva, mire nekem is felfelé görbültek az ajkaim.

- Jó, oké, igazad van - adtam meg magam elgondolkozva.

- Ilyenkor totál úgy érzem, hogy én vagyok az idősebb - húzta ki magát büszkén, de aztán egyszerre elnevettük magunkat. - Vaaagy..

- Vagy?

- Ne menjetek sehova, hanem hívd fel magadhoz és bamm...a békülős szex a legjobb - vigyorodott el.

- Jesszus, Madison, ne már! - fogtam a fejem, és éreztem, hogy pirulok.

Felháborító, hogy ő tizenkilenc évesen halál nyugodtan beszél erről a témáról én meg itt vagyok huszonöt, és ennyitől zavarba jövök.

- Juj, amúgy tényleg...! - folytatta, figyelmen kívül hagyva, amit mondtam.

- Igen? - néztem a kamerába.

- Abban a pár napban, amíg együtt voltatok..történt valami..olyan?

- Nem - feleltem őszintén. - Azon kívül, hogy az öltözőjében párszor letapizott, khm - tettem hozzá halkabban, mire Madison tapsikolva villantott egy harminckét fogas vigyort.

Persze, hogy nagyrészt vele beszélek meg ilyen dolgokat, hisz' a legjobb barátnőm, de a hirtelen jött reakciói néha kikészítenek; de én mégis pont így imádom őt.

Válaszul csak mosolyogva forgattam a szemem, miközben az ágyamra kiszórt ruhakupacban kutakodtam valami elfogadható darabért.

- És ti? Justin még nem látogatott meg? - tereltem a témát.

- Mi? Fúj, nem! - vágta rá azonnal.

- Mad - kezdtem bele. - Nekem nem kell hazudnod. Tudom, hogy egyre inkább alakulóban van a dolog Justinnal, és hidd el, én örülök ennek a legjobban - mondtam őszintén, elfojtva a mosolygásom.

- A francnak kellett aznap este Vegasban velük afterezni - dünnyögte, majd fáradtan elnevette magát, és a szemembe nézett. - Haragszol rám?

- Dehogy.

- Akkor jó - nyugodott meg. - Csak...az elején tényleg idegesített. Aztán szerintem Tokyoban éreztem úgy először igazán, hogy valami kezdődik. Én..én szólni akartam, és ha már ilyen őszinték vagyunk, egy részben attól is féltem, mit reagálsz, mert hát ugye Kyrre egyik barátja, meg..ő huszonnyolc, én meg tizenkilenc, és érted..