Nőies || Jikook ✔️

[00:81]

|| HARMADIK SZEMÉLY ||

Egy bizonyos mértékig, igen, ez teljesen új volt számára. Jungkook nem volt hozzászokva, hogy olyan utakon járjon az iskolában, ami nem a saját órájára vitte őt.

Azonban, ahogy az egész napot a kisebb mellett töltötte, elkezdte levonni a következtetést, hogy talán nem is volt olyan rossz.

Szerette a szőke társaságát.

"Látod, nézz magadra." Jimin nevetett gyengéden, felnézett a magasabbra, ahogy az utolsó órájukra mentek. "Megcsináltad."

"Gondolom igen." Sóhajtott a fiatalabb, kinyitotta az ajtót az idősebbnek, s követte őt egy kis szinte önelégült mosollyal valamilyen oknál fogva.

Nagy meglepetésükre, az előző napok ellenére, a fiúk nagy csoportja nem is mert hozzászólni Jiminhez, ahogy elment mellettük.

Még a bőrére tapadó, szűk szürke nadrág ami kihangsúlyozta alakját sem érte meg a, Jimin számára észrevétlenül, démoni nézést amit a fekete hajú adott nekik ahogy elhaladtak.

Azon gondolkodtak hogy volt Jungkooknak annyi önkontrollja a szőke körül. Nem is szentelt egy másodpercnél több figyelmet Jimin testére.. mintha tisztelné vagy valami.

Fura..

Persze, majdnem meghaltak, annyira meg akarták szólítani, vagy csak odanyúlni, hogy megérintsék.. bármi tényleg, de semmi.

Nem merték kockáztatni.

Talán jobb is így.

"Aw.." Jimin az ajkát biggyesztette, leült a rég elvesztett kiskutya kísérője mellé. "Ma nem szóltak semmit."

"Az egy jó dolog, nem?" Hogy lehetett nyafogni ezen, gondolta a fiatalabb. "Miért biggyeszted a szád?"

"Tudom, hogy elég undorító," Szégyentelenül, a szőke a másik felé fordult kissé csillogó szemekkel. "De azt hiszem valahogy jó, hogy kapok egy kis figyelmet."

"Mire kellenek neked ők, mikor itt vagyok neked én?" Mondta Jungkook, nem is gondolta végig szavait mielőtt kimondta őket.

"Oh," Vigyorgott mint a magabiztos meleg, Jimin közelebb húzódott a fiatalabbhoz, megfogta állát és kezével beletúrt a hajába. "Mostantól nekem szenteled a figyelmed?"

Vállat von, Jungkook nem volt egészen biztos, miért érezte úgy, hogy be kell töltenie az a vágyódást.

Biztosan volt más dolog is, ami miatt aggódhatna.

Miért érezte úgy, hogy az ő feladata, hogy biztosítsa Jimint a teljes figyelmével?

Nem tudta.

"Inkább tőlem akard, mint tőlük. Legalább én nem foglak helytelenül megérinteni és undorító dolgokat mondani. Mit gondolsz, miért nem tettek semmit? Bámultam őket, ahogy elsétáltunk mellettük."

Jimin arca automatikusan vörös  lett a mosolygó hold szemei alatt, amitől Jungkook még egy azonosíthatatlan érzése támadt.

"Miattam tetted?" Egy bólintás után Jimin gyorsan megölelte a másikat, hogy kimutassa háláját. "Awh, köszönöm bun.. tényleg a cuki kis védelmezőm vagy."

"Cuki?"

"Azt mondtam cuki?" Jimin megint nevetett, simogatta a fiatalabb bőrkabát fedte karját. "Úgy értettem jóképű.. talán aranyos."

"Jimin.." Nyögött egyet, ahogy a másik piszkálta a bicepszét és arcát.

"Rendben rendben." Az idősebb feladta, visszafordult a székében. "Köszönöm, hogy elkísértél ma, Kook-ah. Szeretek a társaságodban lenni."

"Én is szerettem a társaságodban lenni."

==============