In the church

19.

Még csak fél három volt, de én totál kiütve ültem Betty mellett egy üveg vörösbort szorongatva, amit időnként meghúztam. Olcsó volt és savanyú, de az elfogyasztott mennyiség után már nem érdekelt. A "baráti" társaságunk öt főből állt, rajtunk kívül még Martin, Seba és valami kimondhatatlan nevű csajszi cigizett az egyik fa tövében. Ne kérdezzétek, hogy mi vezetett ahhoz, hogy egy erdőben részegedjünk le, de jó bulinak tűnt.

- Elfogyott! - dobta el a sörös dobozt a mellettem ülő lány lebiggyesztett szájjal. - Laktóz mentes sör kellett volna, de már pont leszarom. Seba, dobj már ide egyet!

- Nesze - lendítette meg a zöld dobozba zárt löttyöt, hogy aztán Betty mellett földet érjen. - Dobnom kell egy sárgát is.

- Akkor dobjad - vonta meg a vállát Martin, aki ivás helyett csak szívta a maga füvescigijét. - Mesélj az új papocskáról Fayre, milyen az ágyban?

- Éberedetlen - szaladt ráncba a homlokom. Van egyáltalán ilyen szó? - Miből gondolod, hogy lefeküdnék egy ilyen fazonnal?

- Annyira azért nem néz ki rosszul - nyalta meg a szája szélét. - Képzeld el a nagy dákóját, csak képzeld el.

- Szerintem te többször elképzeled, mint én - vetettem oda egy gúnyos vigyorral, aztán a fának dőltem, ami előtt ültem. Martin..nem az, hogy biszexuális, de nem veti meg a férfiakat is. Elmondása szerint jobb kézimunkát nyújtanak, mint a lányok, de ettől még nem fog a saját neméhez vonzódni.

- Szóval azt mondod, hogy egy cseppet sem érdekel? - könyökölt a térdére, majd nagy, kék szemeivel rám nézett.

- Azt - vágtam rá magabiztosan és újra kortyolni kezdtem a vörösbort. - Meg amúgy is, ha annyira érdekelne se tudnék semmit csinálni, mert egy kibaszott, szentfazék pap.

- Ti most tényleg arról az alakról beszéltek? - eszmélt fel Betty, aki totál kiütötte magát. - Olyan szépek az idomai. Megnyalnám a szemöldökét, az tuti.

- Most mondanám, hogy én is a tiédet, de lenyalnám a festéket - tért vissza Seba nevetve. - Kiről van szó?

- A papról - válaszolta Martin sóhajtva.

- Arról a vén csókáról?

- Ő már rég eltűnt innen - előztem meg a válasszal Martint és a mellette ülő srácra néztem. - S helyette jött valami Shawn atya.

- De mikor ment el? Geci, én erről nem is tudtam - rázta meg a fejét.

- Nyár eleje körül. Egyik napról a másikra felszívódott. Szerintem magához szólította az úr és felszállt oda - pillantott az égre Martin.

- Nyilván ez történt és nem az, hogy elhúzta a csíkot, mert itt egy lélek se ment a miséire - forgattam a szemem unottan. Oké Fayre, állíts magadon..ne állj ki ennyire egy vén csóka mellett.

- Kinek van kedve azt hallgatni, ahogy egy könyvvel hadonászva fohászkodik egy nemlétező egyesülethez? - szállt be a beszélgetésbe a felnyírt hajú lány is, akiről áradt a büdös kölnijének a szaga.

- Bezzeg mást te is szívesen hallgatsz - vezettem rajta végig a tekintetem enyhe undorral. Többen járnak benne egy nap, mint az országúton csúcsforgalomban. És még ő szólal meg..

- Nem mondtam, hogy nem viselném el a vonagló látványát, de annyit nem ér meg, hogy beüljek egy misére - vonta meg a vállát és leült Martin mellé.

- Függeszthetnénk a témát? Kezd unalmas lenni - forgatta barna szemét Seba, majd meghúzta a kezében tartott üveget. - Van egy ötletem! Idézzünk szellemet!