BORN TO BE YOURS - kygo ✓

51

ö t v e n e g y e d i k f e j e z e t

Let It Be Me

Ismételten eltelt néhány hét, amit legnagyobb meglepetésemre sikerült viszonylag nyugiban, nagyrészt pihenéssel töltenem Kyrre-vel, mielőtt újra jött egy fontosabb esemény.

Ez pedig nem más, mint Madison huszadik szülinapja.

Tudva, hogy ő egyáltalán nincs oda a nagy felhajtásért ilyenkor, nem is akartam túllépni a korlátjait - csupán annyi történt, hogy titokban, két napja Kyrre és én eljöttünk Jerseybe. Justin és Myles egyébként is szinte a szomszédban laknak, hamar itt vannak, és Sandro is itt turnézik, szóval az ő jelenléte is könnyen megoldható.

Felvázoltam az ötletet a fiúknak, majd üzenetben Mads anyukájának, a tesójának, a menedzserének, Oscarnak és még egy közelebbi barátnőjének is, akik szerencsére szintén benne voltak a dologban.

...

Minekután Justin csupán fél órányira lakik New Jersey-től, valahogy nem is volt kérdés, hogy azt a két-három éjszakát nála vagy egy hotelben töltjünk. Ahogy számítottam is rá, az énekes lakásában - vagyis inkább csak a felső szinten - levő állapotokra nem elég erős kifejezés a rendetlenség. A sok utazás következtében hol jobban, hol alig megpakolt bőröndök mindenféle ruhadarabbal; mondjuk Kyrre-nél (vagyis már nálunk...jesszus, de fura) sem jobb a helyzet. Az emeleten van egy szoba, ami csak és kizárólag arra van kialakítva, hogy ha totál kiütve a jetlagtól meg úgy kb. mindentől hazamegyünk egy hónap után, egyelőre csak oda beszórjunk mindent. Egy újabb hónap után meg talán sikerül is megtalálni a mosógépet.

Reggel mikor felébredtem, őszintén ledöbbentem, ugyanis Kyrre nem volt mellettem, ilyenre pedig még nem nagyon volt példa, azonban szobában, és amúgy az egész házban uralkodó csend miatt hamar megütötte a fülemet a kintről jövő halk beszélgetés.

A szememet dörzsölgetve nyúltam az éjjeliszekrényen pihenő telefonomért, és az időt látva azonnal kiment belőlem az álmosság.

- A rohadt életbe! - pattantam fel azonnal, és egy-egy halk, újabb káromkodást megejtve siettem ki a szobából egyenesen a nappaliba, ahol a halál nyugodtan beszélgető Kyrre-t és Justint látva - akinek a telefonján épp néztek valamit - még jobban felment bennem a pumpa.

- Most komolyan, mi a francért nem tudtatok felkelteni? - kérdeztem enyhén kiakadva, mire mindkét fiú totálisan egyszerre kapta felém a fejét; még a szőnyegen pihenő kutya, Elvis is felpattant.

- Rapunzel, mi a szar, a szívrohamot hozod rám! - kapott a mellkasához Justin fújtatva. - Mi történt?

- Az, kérlek szépen, hogy rohadtul átaludtam az ébresztőt, ti meg csesztetek felkelteni, és Isabellaval meg fél óra múlva találkoznom kellene a legközelebbi Starbucks-nál, mivel a kiszemeltednek ma kicseszettül szülinapja van! - feleltem egy szuszra, aztán meg sem várva, a fiúk mit mondanának egy mormogás kíséretében visszafelé igyekeztem a szobába, de ekkor megéreztem egy kezet a karomon, ahogy óvatosan visszahúz.

- Naaa, Baba, nyugodj meg - kezdett bele Kyrre lágy hangon, mire én amolyan Ezt komolyan mondod??? fejjel néztem fel a jégkék szemekbe. - Lehetsz mérges, mert bevallom, nekem totál kiment a fejemből, mire mész, az ébresztőt meg nem hallottam - ismerte be, de mielőtt mondhattam volna akármit is, rögtön folytatta. - De nem hiszem, hogy Isabella nem értené meg, hogy késel egy kicsit. Meg ha gondolod, én is gyorsan el tudlak dobni, Myles meg Sandro már végeztek a tárgyaláson, mindjárt itt vannak - magyarázta Kyrre, szemei pedig megcsillantak, miközben láttam rajta, hogy elfojt egy mosolyt.