Még egy Malfoy! | Befejezett ✅ |

10. 𝓯𝓮𝓳𝓮𝔃𝓮𝓽

,, Hannah kicsim! - mondta sírva egy nő.
          - Aláírják a papírokat?

Egy csecsemő sír...
Majd egy pálcasuhintás es minden eltűnik...

Riadtan ébredtem fel. Szerencsére nem keltettem föl a többieket. Az kéne még. A hátam közepére sem kívánok most idióta kérdéseket. Mivel nem tudtam visszaaludni, ezért lementem a klubhelységbe. Legnagyobb meglepetésemre nem csak én nem tudtam aludni. A lány háttal ült nekem és olvasott a kandallónál. Közelebb léptem hozzá és megéreztem a kandalló melegét, amitől jóleső borzongás futott végig rajtam. Leültem a lány mellé.

          - Szia mit olvasol? - kérdeztem tőle.

          - Jajj de megijesztettél! Ugrott fel hirtelen a lány.

          - Uh bocsi nem akartalak megijeszteni. - mondtam bocsánatkérően.

          - Egyébként ez tankönyv amit olvasok. Elfelejtettem tanulni és Piton eléggé le fog szidni ha megtudja, hogy nem tanultam semmit. - mondta a lány.

          - Uhh akkor hagylak tanulni nem is zavarok tovább. - mondtam majd megfordultam, hogy felmenjek a szobánkba de utánam szólt.

          - Egyébként nem zavarsz, maradj nyugodtan. - mondta mosolyogva.

          - Okés. Amúgy én Hannah vagyok. Hannah Colt. És te? - kérdeztem miután elárultam a saját nevem.

          - Melanie. Melanie Parker. - mondta a lány.

Egy pár percig csendben ültünk, majd Melanie megszólalt.

          - Egyébként van kedved holnap hócsatázni kint ahol a kviddics szokott lenni? - kérdezte a lány.

          - De, szivesen eljövök. Kik lesznek ott? - kérdeztem.

          - Ott lesz a mardekárosok közül Flint, én, Draco, Pansy, Crak, Monstro, meg még pár kviddics játékos. A griffendélesek közül, Potter, Hermione Granger, Az összes Weasley, valami Angelina meg még páran. - sorolta fel Mel.

         - Huh kicsit sokan leszünk. A Griffendélesek ellen játszunk? - kérdeztem meglepetten.

         - Igen. - kaptam a kérdésemre választ.

(Ja és azt elfelejtettem leírni, hogy esett a hó😂 szerk.:)

Pár órát még beszélgettünk utána sietősen elindultunk reggelizni, majd órákra. Annyira utálom Mógus professzor óráit. A dadogása miatt teljesen élvezhetetlen az egész tanóra.

Miután túléltük az összes órát, megebédeltünk, melegebben felöltöztünk és kirohantunk a kviddicspályákhoz közel lévő dombhoz. A többiek már ott voltak és már bombázták egymást hógolyóval. (Jó egyesek jéggel de az más kérdés)
Kaptam egy - két kellemetlenebb dobást is. Egyszer eltalálták a nyakamat, 2 szer a fejemet, és elég sokszor a lábamat. Aminek következtében belement a hó a csizmámba. Szuper. Remélem nem fogok megfázni. Azonban nem csak engem találtak el sokszor, hanem én is eltaláltam egy pár griffendélest.

Hógolyózás után, kipirultan, leizzadva, felballagtunk a klubhelységbe hogy átvegyük a vizes cuccainkat.

Utána meg rohantunk a nagyterembe vacsorázni, ugyanis annyira elszaladt az idő, hogy majdnem lekéstük a vacsorát. Délután 3 - kor mentünk ki és most van este 9. Vacsora közben egyszer csak hangos dübörgésre lettünk figyelmesek. A többséget nem nagyon érdekelte, de egyesek aggódva pillantottak a nagyterem ajtaja felé, ahonnal pár másodperc múlva megjelent Mógus professzor.

          - Troooolllll, egy t-t-troll van a pin-pin-cé-b-b-en egy troooolllll. Gondoltam szólok. - mondta, majd elájult.

Ezután mindenki felpattant a helyéről, elkezdett üvölteni, sikítani, meg eszeveszetten rohangálni. Aztán Dumbledore kiáltása törte meg a zajt.

          - CSENDEEET! - kiáltotta Dumbledore, és abban a pillanatban mindenki megállt és a professzorra emelte a tekintetét.

          - A prefektusok kiséretével menjenek vissza a klubhelységükbe! Mi pedig a tanárokkal a helyszínre sietünk. - mondta a professzor.

Ezután Pansy - val, és Melanie - val együtt megindultunk a mardekárosok prefektusa után az alagsorba.

A klubhelységbe érve mindenki megnyugodott, és igyekezték valami hasznossal eltölteni az időt. Jó az utóbbi nem mindenkire volt igaz, ugyanis valakik a kanapé aljára ragasztották a rágóikat és a konyháról felcsempészett gyümölcsöket nyomkodtak szét a másik ágya felett. De a többség normálisan el tudta ütni az időt.

Nem sokkal később meg mindenki ment aludni. Melanie - val nem egy szobában vagyunk szóval elköszöntünk egymástól és mindketten megindultunk a saját hálókörletünk felé.

_______________________________________

Sziasztok!

Elmondhatatlanul hálás vagyok a több mint 500 (!!!!) Megtekintésért!! Imádlak titeket, és el sem tudom hinni, hogy már 500! Köszönöm!♡

2019.12.04