Híᴠᴴᴬᵀsᴢ sᴢöᖇᴺʸᴱᵀᴱᴳᴺᴱᴷ |Jimin ff.| <3

19. Rész

-Szia Sam. -pacsizok le a fotós sráccal. Sajnos ma be kellett jönnöm munkába...

-Ma egy teljes akt fotót fogunk csinálni. -jelenti ki.

-Bővebben? -ülök le a bőrfotelba.

-Meztelen fotó. Chanel ékszereket fogunk rád aggatni. -gondolhatjátok most hogy kiakadtam...

-Mi? Erre nem válallkozom. -álltam fel.

-A kezeddel fogod eltakarni a főbb testrészeket nyugi. -még ez sem tudott lenyugtatni.

-Ezt a fotózást ki a tököm találta ki?! -csattanok fel.

-A főnök. Ő is be jön majd. -villant egy ezer wattos vigyort.

-Mi? Neeem. Én ezt nem tudom végigcsinálni... -esek pánikba.

-Muszaj lesz. Te és egy lány vagytok alkalmasak erre. Most menj mert már megjött a sminkes és a fodrász. -heseget ki.

Eltipegek a folyosó végén lévő ajtóhoz majd lassan besétálok. A lányt már javában sminkelik és a haját csinálják.

-Szia. -pattan fel a székből. - Oh Yuna. -mutatkozik be.

-Kim Jia. -válaszolok szűkszavúan majd leülök a mellette lévő székbe. Nagyon izgulok mit ne mondjak.

-Akkor ma nem kell stylist. -mosolygok gúnyosan.

-Sajnos. -vakargassa a tarkóját a lány.

-Te nem félsz?

-Nem vagyok valami szemérmes lány de kicsit. -mosolyog keserűen.
Mikor a sminkel és a többivel kész lettünk be indultunk a próbafülkébe és egy selyem köntössel tértünk vissza. Most jön a fekete leves...
Jimin már az ajtófélfát támasztotta és beszélgetett Sam-el.

-Jólvan lányok. -lépett oda mellénk a fotós. -Egymásnak háttal lesztek. Jia rádönti majd a fejét Yuna vállára oki ? -egy fejbólintással válaszoltunk.
Megtettük amit kért még a köntösbe és azután lassan lehámozták rólunk. Nagyon nehéz volt pont olyan szögbe beállni úgy hogy eltakarjak mindent ami lényegel. Nagyon kínos volt , főleg úgy hogy éreztem Jimin szugeráló tekintetét magamon.

-Végre... -pattantam fel már köntösbe és fújtam ki egy nagy adag levegőt.

-Imádom a munkám... -veregette magát vállba Sam.
Amíg leszedték rólunk a csicsás ékszereket addig csak Jimin szemébe néztem és szúrós pillantásokkal illettem.
Kifelé menet elejtettem egy gúnyos mosolyt amit ő egy pimasz vigyorral díjazott.
5-ig elintéztük a papírokat , hogy jóváhagyjuk , hogy címlapra kerüljenek a képek.
-Kértek egy kávét? -állt fel Yuna. Vegül kiderült , hogy nagyon jó fej. Nagyon sokat tud viccelődni és kb. mindenre van egy beszólása.

-Megyek én is. -szegődtem a lány mellé. Sam-nek nem kellett semmi úgyhogy nem akartam , hogy csak értem szaladgálljon.

-Na és jóban vagy a szöszi főnökünkkel? Láttam hogyan nézett rád. -kortyolt bele italába a lány.

-Munka után megyünk házat nézni. Összeköltözünk. -mosolyodtam el amiért végre kimondhattam ezt a szót.

-Húha. Akkor nem most ismeritek már egymást. Egy igazi főnyeremény a gyerek. Minden jót nektek. -kacsintgat.

-A történetünk nem a legjobban indult. De ezt hoztuk ki belőle. -pirulok bele mondataimba.

-Senkinek sincs makulátlan múltja. -mosolyog keserűen.

-Nincs. De te hogyan állsz a pasikkal hmm? -próbálom terelni a témát mert látom hogy egy régi sebet piszkáltunk meg.

-Huhh... Nemkellek senkinek. -neveti el magát.

-Jia. -érzek meg egy kezet a vállamon. -Elkésünk. -fordít szembe magával Jimin.

-Akkor menjünk. -mosolygok boldogan.

-Én is megyek hazafelé. -jön velünk az ajtóig Yuna.

-Ez a tiéd ? -ámulok le az autó láttan ami előtt megálltunk. Egy piros csillogós Lamborghini.

-Igen. -válaszol egyszerűen barátom.

-Vezethetem? -nézek rá csillogó szemekkel.

-Szó se lehet róla. -röhögi el magát. Yuna csak földbegyökerezett lábbal nézi a kocsit.

-Majd találkozunk. -lépek oda a lányhoz.

-Igen. Szia. -öleljük meg egymást majd távozunk.