Rea és Aidan szeme egyforma kék. Mindketten az Akadémia különleges, zárt világához tartoznak: Rea elsős és Aidan negyedikes. Ám egy nap az egész világuk felbolydul, félelem mérgezi meg a biztonságos légkört. Reának es Aidannek küzdenie kell. Megvívják a saját harcukat, meghozzák a saját döntésüket az élet "hogyan tovább?"-járól. Mind a ketten menekülnek. A legfontosabb számukra, hogy biztonságban tudják azokat, akiket szeretnek. Amíg ez Aidannek sikerül, Reának nem...

Terepvadász akartam lenni, rabszolga lett belőlem. Egy sötét emlékkép, vagy inkább rémálom... Fogalmam sincs. Kipattan a szemem, és zihálva felülök. A szobámban csak egy halvány mécses világít. A kezembe temetem az arcom és próbálok megnyugodni. A testem tiszta izzadtság, a póló rám tapad. Már megint megtörtént. Legszívesebben kiáltanék, hogy legyen vége. Minden egyes héten ugyan az a visszatérő álomkép. A leg borzasztóbb pedig, hogy nem emlékszek rá egyáltalán. Minden egyes alkalommal csak azt veszem észre, hogy zihálva ébredek, remegek a félelemtől, a hátam pedig iszonyúan sajog. Mégis mi ez? !FIGYELEM! A történet erőszakos jeleneteket és -néhol- trágár beszédet tartalmaz!! Ja, és ebben a történetben az angyaloknak semmi köze a bibliai angyalokhoz. Sziasztok! Ez az első történet amit nyilvánosságra hozok. Sokat írtam már, de eddig még nem igazán mertem megmutatni a barátaimon kívül senkinek. Őszintén, már pár napja rágódtam, hogy kirakjam-e vagy ne, de végül úgy döntöttem, miért is ne? Sajnos a bevezetők írásában elég gyenge vagyok, de próbáltam izgalmasra írni. Nagyon kíváncsi vagyok mindenkinek a véleményére, és előre is köszönöm ha elolvasod! ❤

"Kinyitja a száját, majd becsukja. Ezt megismétli még egyszer, majd elfordítja a pillantását rólam. Egy kis idő múlva ő is lerogy a földre. - Hát ezért jöttem el ide. Hogy nézzem, ahogy felkel a nap - mondja gúnyosan, de megadóan. - Úgy látszik ezért - felelem. - És te miért jöttél, Harcos? - néz rám. Nem tudom a választ, őt nézem és hallgatok. - Az a vicces, hogy közönséges ember és varázsló, mind ugyanolyan feleslegesek vagyunk most. Senki nem tehet semmit. Senki, kivéve egy valakit, akinek a kezében mindannyiunk sorsa van." ❇A történetben előforduló logikai és egyéb hibákért elnézést kérek, elég régen, 12 évesen kezdtem el írni❇

Milena Larson meghatározó két évet töltött el London elit táncosképzőjében, kemény munkája pedig kifizetődött: az Egyesült Királyság legszínvonalasabb Társulata, maga a Royal Balett szerződtette Milli-t. A barátai és a családja mellette állnak, és soha korábban nem érezte még ennyire, hogy pontosan ott van, ahol lennie kell. Mindössze két bökkenő van: élete szerelme, Sebastian Reynolds Bécsben kamatoztatja tehetségét, az albérlete szomszédságában pedig feltűnik egy művészet-ellenes, nagyképű, kötözködő szemétláda... A történet a Ketté szakadva és a Szellem a palackban című sztorik folytatása.

Valery Collins egy lány, akit mindenki csak egy égimeszelőként tart számon - nem alaptalanul. A lány 181 centijével a legmagasabb lány az iskolájában és ezt előszeretettel hangoztatják neki. Valery megunta az emberek rosszindulatú méregetését, ezért úgy döntött, kézbe veszi az életét, és végre a saját talpára áll. Beállt az iskola kosárcsapatába, és ezzel együtt rengeteg minden megváltozott körülötte. Például közelebbről megismerkedett általános iskolás szerelmével, Axel Matthews-el. ✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾✾ 2018.05.05.↷ #4 in Teen Fiction 2018.05.16.↷ #2 in Teen Fiction 2018.06.17. ↷ 1# in Teen Fiction !!!!!!!!!!!?!?!?!?!?

~Befejezett~ Egy lány élete teljesen felfordul, amikor oda kell költözzön, annak a srácnak a házába, akit nagyon utál. Kezdés: 2021.05.16 Befejezés: 2021.09.08

Milyen is egyetemistának lenni? Szabadság, kevés szülői kontroll, jobbnál jobb bulik, megannyi emlék, amikre később boldogan emlékezünk vissza. Nem hiába van az a mondás, hogy az egyetemi évek lesznek életünk legszebb és legmeghatározóbb évei. Már akinek. Bogdán Stefánia most kezdi el második évét az egyetemen, hogy véghezvigye a tanulmányait és hivatásos gyógyszerész legyen belőle. A nagyszájú, "ami a szívemen, az a számon" típusú lánytól eléggé messze áll a szakma, pláne úgy, hogy a tanulás mellett az egyetemvárosban lévő kocsmában dolgozik. Ő az, aki antiszociális módra igyekszik a lehető legtávolabb maradni a banzájoktól, ezzel is megelőzve a bajt és a felesleges stresszforrást, hiszen az egyetlen célja, hogy a diplomáját a kezében tarthassa. Azonban, hogy jobb kollégiumi elhelyezést kapjon a következő szemeszterre, kénytelen lesz feláldozni az elveinek egy részét és segítőként részt venni a gólyatáborban, hogy segítse a leendő elsősöket. Ráday Konrád harmadéves jogász hallgató, aki nemcsak a bizonyos és sokat emlegett "A" kollégiumi épületnek a bizottsági tagja, hanem emellett a jogi kar hallgatói önkormányzatának az elnöke, van beleszólása a dolgok alakulásába, csak úgy mint például egy gólyatábori tematika kialakításában, totális ellentéte Stefániának, mind természetben, mind pedig gondolkozásban. Egyetlen este a gólyatáborban képes kettejük életét olyan mértékben összekötni, ami a későbbiekben is hatással lesz a tetteikre. Pedig azt szokás mondani, hogy ami a gólyatáborban történt, akkor az ott is marad. De mi történik, hogyha mégsem? [ CJE SOROZAT ELSŐ RÉSZE ]

Éppen a hajam igazgattam, amikor hírtelen megcsapott egy mentolos illat, aminek a gazdáját bármikor felismerném. Kyle. Leheletét a nyakamon éreztem, mire az apró szőrszálak, amik testemet borították egyből reagáltak is. Kyle hatalmas kezéivel átkarolta a derekam így a hátam a mellhasához ért. Ledermedtem. Mit csinál? Kezeit csípőmön tarotta, ahol ujjával finoman símogatta bőröm. Megszeppenten vártam, hogy mi fog történni. Köröket írt le meleg kezével, amitől testem bizseregni kezdett, majd bugyim széléhez vezette azt, ahol egyik ujját beakasztotta a piros csipkés anyagba. Kikerekedett a szemem. Tudtam, hogy nem szabad de elöntött a forróság. Nyakamhoz hajolt, majd végighúzta orrát a bőrfelületen, meleg lehelete kellemesen csiklandozta bőrömet. Ajkát is hozzáérintette a felülethez, majd lassú, nyálas csókokkal hintette be a területet. Elállt a lélegzetem. Testemben lángcsóvák csapkodtak, melyek minden csóknal elemésztettek. -Kyle...- akadtam el. Nem akartam leállítani. Enyhén hátradöntöttem a fejem így könnyebben hozzáfért a nyakamhoz. -Kyle mit csinalsz?- vettem erőt magamon -Én?- kérdezte két csók között -Semmit- mondta majd folytatta a tevékenységét. Egy elégedett nyőgés hagyta el ajkaimat, mire elemelte puha száját a nyakamtól és újra a fülemhez vezette, majd lassan megszólalt: -Ha szeretnéd Ethant nem élveznéd ennyire- suttogta a fülembe, majd abbahagyta a nyakam kényeztetését. Egy utolsó csókot nyomott még a fülem mögötti érzékeny bőrterületre, és kiviharzott a fürdőszobából. Ledermedten álltam a tükör előtt, ahol fél perccel ezelőtt még a fiú kényeztette égő bőrfelületem... 16+ #1 - audrey #1 - badboy #1 - random #2 - romantikus of 7,11K story #2 - love of 12,7K story

"Vajon mi lett volna, ha...? Az emberek akarva akaratlanul is ezen törik a fejüket, ha elszúrnak valamit, esetleg összeomlik az életük. Egyszerűen nem hagy nyugodni, beférkőzik a gondolataidba, hozzád tapad. Mi lett volna, ha nincs Amerika? Mi lehettünk volna a suli tökéletes álompárja, akiket a diákok megbámulnak, akikre a gólyák irigykedve felnéznek, akikről mindenki pusmog. Kaphattunk volna többet is, mint két hét - leszámítva persze az utána következő távkapcsolatot. Amikor elmentél, azt hittem, epekedve fogom számolni a napokat, hogy újra láthassalak, ehelyett a perceket kezdtem számolgatni, hogy mikor találkozhatok valaki mással... Valaki mással, aki úgy robbant be az életembe, ahogy az visszahúzódó jelleméből adódóan lehetséges sem lehetne. Akinek félénk mosolya és ragyogó tekintete éjszakánként a szemem előtt táncolt. Aki mellett szélesebben tudtam mosolyogni, mint bármikor eddigi életemben, aki megtanította, milyen is igazából élni, a csodáknak élni, a külsőségeket elengedni. Aki megtanította, hogy milyen annyira szeretni valakit, hogy bármit megtennél érte. Akivel sosem alkottunk volna álompárt, aki nem hibátlan, mégis tökéletesebb mindennél. És akit valószínűleg sosem ismertem volna meg, ha nem lépsz le. Ha nem tűnsz el, talán nem kellett volna azon az augusztus végi napon elveszítenem az embert, akit szeretek. Vajon hol lettem volna, mit csináltam volna ekkor, ha velem maradsz? Mi lett volna, ha nem tűnsz el?"

Mi történik, akkor ha ránk talál a szerelem? Minden tökéletes, hát persze. Csak aztán véletlen felébredünk és a valóságban találjuk magunkat. Hát ez történt Sarahval is, hirtelen felébredt. De mi van, akkor ha a srácot aki az álmában szerepelt nem is ő találta ki? Megtalálhatják egymást a való világban? Vagy csak álmok maradnak egymás számára?