Én életem az Esernyő Akadémián☔💜(Szünetel)

1.évad 1.rész

Mennék haza egy küldetésről mikor hallom, hogy valahonnét lövöldöznek ezért oda sietek de amit ott láttok az nem volt kellemes. Apum próbálta magát megvédeni 5 elmebeteg erővel rendelkező emberrel szemben köztük 1 egy nagyjából 17 évesnek tűnhetett. Egy darabig még figyeltem de mikor a fiú a háta mögé teleporált akkor éreztem nem lesz jó vége ezért messziről megállítottam. Emlékszem mikor elsőnek vettem át valakinek az agya felett az irányítást, nagy féltem de apum ott volt és támogatott és így legyőztem a félelmem.
10 évvel ezelőtt
-Apa én ezt nem akarom. Mi van ha fájdalmat okozok ezzel neki?-nézek boci szemekkel apumra aki vissza mosolyog rám-Nem lesz semmi baja. Épphogy megmented a szenvedéstől, hogy átveszed és felviszed oda-nézett be az öreg néni aki nagy fájdalmak közepette próbált felmenni. Apu átkarolt és a vállamat simogatta biztatás képen. Végül átvettem felette az irányitást az öreg néni furcsán nézett de már nem látszódót az arcán a fájdalom. Nagy nehezen sikerült oda vinnem majd bele ültettem a székbe és elengedtem. Láttam Apun, hogy büszke rám mivel legyőztem a félelmem ezzel kapcsolatban és a néni is boldog volt, hogy feljutott oda és nem fájt semmije de persze nagyon megvolt lepődve.
jelen
Megállítom pont mikor kijött a portálból ott áll és nem csinál semmit. Kellett neki pár perc mire fel fogja mi történt-Mi ez? Nem tudok mozdulni-néz a többiekre egyszerre ijedten majd dühösen. Nem mozdulok el onnét mert Apu azt tanította soha nem mutasd az arcod veszélyes embereknek. A csapattársai oda akarnak menni de őket is megállítom majd egy óvatos jelet küldök Apunak, hogy vagyok ezért egy kavicsot hajítok oda. Egyből észre vette majd felkelt és rám nézett csak a fiú tudta mit néz Apu mert csak ő állt mögötte-enged el őket Y/N-mondta apu. Mi engedjem el őket? Hisz nemrég meg akartak ölni téged. De engedelmeskedtem neki és elengedtem de még mindig szemmel tartottam őket. Mind az öten egymásra néznek majd az egyik megszólal-Ez meg mi a jó büdös szar volt?-majd a többiek egyetértően bólogattak-Van valaki ott aki úgy tűnik megvédi vagy csak egy gyerek aki kíváncsi és nagyon rossz helyen van-nézz rám a fiú. Szerencsémre ott pont nagy volt az árnyék és nem láttot. Apa is rám néz majd mosolyog egyet-Nem kell félned ide jöhetsz-mondta Apa majd indult meg felém. Nagyon féltem mert ilyen még nem volt ezért felálltam majd mikor oda ért Apa kinyújtotta a kezét én megfogtam és kihúzott a sötétből. Mindenki furcsán nézett rám majd mikor oda értünk eléjük Apunak megszorítottam a kezét. Féltem mi fog történni ez után de senki nem szólalt meg csak nézett engem. Valaki felém nyújtotta a kezét-Szia én Luther vagyok-nézek rá majd nyújtom én is a kezem-Y/N vagyok! Nagyon örülök, hogy megismerhetlek-erőltetek egy mosoly magamra. Luther is mosolyog egyet majd hátrébb lép-Szia én Vanya vagyok-nyújtja kezét az egyik nő vele is kezet rázok majd mosolygok egyet. Nem értem miért ilyen kedvesek mikor az előbb Aput próbálták megölni. Lép előre egy göndör hajú nő majd ő is nyújtja a kezét-Allison vagyok-mosolyog majd vele is kezet fogok-Én Diego vagyok-jön oda a másik férfi és nyújtja a kezét mint az első kettőnél kezet fogok velük majd mosolygok egyet. Végül egy férfi állt elém aki teljesen be volt állva-Szia kölyök én Klaus vagyok-jön oda és ölel meg. Hirtelen egy hideg érzés fut át rajtam de viszonzom az ölelését. Az a fiú csak ott állt de az nem érdekelt engem inkább Apura néztem akkor folyamatosan mosolygot. Egy pár percre néma csönd lett de végül Apa megtörte a csöndet-Tényleg nem kérsz tőlük bocsánatot?-kérdezte majd egy komolyan fejjel ránéztem-Ő csinálta ezt velem? Hogy nem tudtam mozdulni?-kérdezi Luther. Apum csak bólint egy halványat-Ő az akit kerestek nem egy kő nem egy öreg nő és nem is hallt meg-magyarázza Apum. Hogy micsoda ezek miért keresnek engem? Sok kérdés megfogalmazódott meg de inkább majd ha ketten leszünk megkérdezem. Ekkor Allison oda jött és megölelt nem értettem miért tette de a fiú is úgy nézett rám mintha egy családtagját kapta volna vissza a múltból. Kellett pár másodperc mire felfogtam, hogy Allison megölelt majd viszonozni akartam de addigra elengedett és megfogta a vállam-Annyira hiányoztál. Hiányoztál nekünk-ölel meg megint. Hogy mi? Ezek ismernek engem? Honnét? Mióta? Nagyon reméltem, hogy kapok majd ezekre választ. Ekkor elengedett Allison és oda jött Diego-Szia kicsilány-ölel meg. Kicsi lány? Oké kezdek nagyon elveszni, hogy most pontosan mi is történik. Mikor elengedett a fiú jött oda és ölelt meg-Hiányoztál már nagyon! Bár csak előbb jöttünk volna keresni téged-ölel egyre szorosabban. Ekkor mintha egy álomba csöppentem volna láttam, hogy kerültem Apuhoz.
12 évvel ezelőtt
-Gyertek nézzétek ő itt nyolcas az új család tag-majd láttom őket nagyon kicsinek. Nagyon féltem de a babám volt a kezemben és azt szorongattam. Ott álltak mind a 6-an előttem és mosolyogtak én is próbáltam de akkor inkább félelem és a bizonytalanság ült ki az arcomra. Majd egy nő jött oda aki egyből megölelt és mondta-Üdv a családban! Nagyon remélem, hogy a többiekkel is jóba leszel és kijöttök majd egymással! A szobádat már berendeztem. Ha esetleg van valami baj nyugodt szólj én itt leszek!-engedett el a nő. Akkor fogtam fel, hogy mostantól ő lesz az anyukám. Majd mindenkit bemutattak nekem-Luther, Diego, Allison, Klaus, Ötös, Ben, Vanya-mondta a férfi. Akkor úgy gondoltam ő az Apukám.
jelen
Minden emlék képenként vissza jöttek kivétel az a nap mikor ide kerültem Apuhoz. Láttam, hogy Ötös volt a legjobb barátom akkor és majdnem mindent megbeszéltünk igaz néha beszólt de nagy nehezen megtanultam kezelni és persze én is sokszor meg hallgattam igaz nem nagyon jól tudta kifejezni magát ezen a téren de én megértettem az ő „nyelvét". Ez kívülről körülbelül pár másodpercnek tűnt mikor már tisztán kezdtem el látni akkor láttam me, Allison egyre szomorúbb és dől neki Luther mellkasának. Ekkor kaptam észbe, hogy én ott állok értetlen fejjel. Éreztem amikor Ötös el akart engedni de nem engedtem ezért vissza húztam egy ölelésre-Hiányoztál Ötös-ölelem egyre szorosabban. Ötös egyből vissza ölel és nagyon jól esett, mintha akkor egy másik részemet kaptam volna vissza. Mikor elengedtük egymást oda mentem Diegohoz és őt is megöleltem ő pedig egyből vissza ölelt. Ő volt akkor az aki megvédett engem minden vitában vagy ha elengedtek egy küldetésen. Majd Vanyához mert ő volt az akivel megértettük egymást ő is úgy érezte nem való ide és én is így gondoltam akkor még nem tudtam kezelni a képességem és nem ismertem mint most. Végül Allisont majd Luthert és nem utolsó sorban Klaust aki mindig felvidított engem a hülyeségeivel. Majd Apa felé fordultam-Hogy kerültem hozzád?-majd hallom ahogy Allison sóhajt egy nagyot-Tudod az úgy volt-kezdi el mesélni-egyik bevetésen te is részt vettél körül-belül 7 éves lehettél amikor-láttam rajta nehéz téma neki és már könnyezik a szeme-valaki meglátott téged egy pult mögött és oda osont mögéd elkábított majd elindult kifelé-elkezdtek folyni a könnyei és láttam ahogy ökölbe szorítja a kezét-arra lettünk figyelmesek, hogy mindenki megy ki elsőnek azt hittük végre feladták és elmennek de mikor nem voltál a pult mögött én kifutottam az ajtón és ott ültél kábultan egy kocsiban neki dőlve az üvegnek-fejezi be. Ekkor már mindenki engem nézett, hogy mi a reakcióm de nem mutattam semmit ekkor Apumra néztem. Apu mikor ránéztem a többieket nézte majd rám nézett-Majd leparkoltak egy bolthoz gondolom kifosztani és ott voltál bent egyedül azt hittem valamelyik hülye szülő hagyott bent de mikor kivettelek onnét láttam, hogy félig magadnál vagy-fogja meg a kezem majd folytatja-láttam, hogy jönnek ki ők is és nem tudtam kihez tartozol ezért elvitelek onnét nem akartam, hogy ott előttem vigyenek el a betorok- fejezi be ő is. Ekkor kezdtem emlékezni majd Apura nézek ijedten-Mi az? Jól vagy? Mire emlékszel?-kérdezgeti Apu de ekkor csak Ötösre nézek-Basszus-halasztódik el Ötös szájából. Az összes szem kettőnk között cikázik-Y/N tud gondolatban olvasni és szerintem olyan embert láttom az emlékeimben aki elvitte vagy köze volt hozzá-akkor mindenki rám néz. Veszek egy mély levegőt-Asszem ismertem azt az embert aki majdnem tönkre tette a világot-ekkor lehajtom a fejem. -Hogy micsoda?-kérdezi Vanya egyből-Ismertem mert mikor nem tudtam kezelni az erőmet elment otthonról-nézek végig mindenkin-
(szombatonként új részek! 😊☂️)