Színvak (Marics Peti ff.) 18+

Színvak

Egy csodás nyári napon a Balaton partján napoztam a limonádémat szürcsölgetve közben könyvet olvastam.

Nyáron a húgomra kellett vigyázzak ugyan is a szüleink üzleti útra indultak Amerikába. Ugyan nem volt pici 17.- életévét töltötte május 25.-én de akkor is én voltam a felelős érte.
Mikor meguntuk a vízpartot vissza indultunk a nyaralónkhoz.

-Nézd csak Rebeka! A Valmar duó jön ide Siófokra a Holi Beach buliba. Nincs is messze, ugye eljössz velem?- kerekedett ki a szeme válaszra várva.

Mit kapok ha esetleg elmegyek veled?- kérdeztem tőle ugyan is semmi kedvem nem volt elmenni, nem nagyon kedvelem a zenéiket. Főleg,hogy az a Marics olyan nagyképű.

Meghívlak egy Starbucksra, plussz én állom a jegyedet.- örvendezett miközben olvasgattam kik lesznek még az aznapi fellépők.

Hát jó! Legyen, elmegyek veled- egyeztem bele mire nagyon megőrült és már el is kezdett szervezkedni,hogy mit vegyen fel.

Komolyan mondom ezek a fiúk úgy megbolondítják a lányokat, nem értem mi a különleges bennük, hisz ők is ugyan olyan emberek mint mi csak mondjuk több követőjük van.

Holnap lesz a koncert vagy is Szombaton így muszály volt elmennünk vásárolni kb 2-3 órát tölthetünk a bevásárló központban mikor végre be estünk a házba.
Rendeltünk kaját és filmeztünk.

                                          ••••

Gyere már Rebeka mert az első sorban szeretnék állni plussz a koncert után megyünk a Backstage-be mert valahogy be kell jussak oda, kell fotó!!.- mondta Laura izgatottan,hogy le ne maradjon semmiről.

Hidd el a második vagy a harmadik sorból is ugyan úgy fogod hallani és látni őket! -mondtam neki kicsit idegesen.

De engem ez nem érdekel, igyekezz!-sürgetett engem.

Nagynehezen beszálltunk a kocsiba és elindultunk.
Mikor megérkeztünk rohadt sokan voltak de mivel Laura vett ilyen VIP jegyet vagy mit, soron kívül be mehettünk. Megmondom őszintén ennek egy kicsit örültem mert nem nagyon bírom a tömeget, rosszul vagyok és szédülök ha sokan vannak körülöttem.

Éppen a mosdóba szerettem volna kimenni amikor nekem nyitódott az ajtó.

Bocsi megütöttelek?- segített fel egy korombeli fiú.
Nem, az ajtó magától nyitódott nekem.- válaszoltam neki egy kissé flegmán.

Várjunk! Te nem a Valma....- mondtam volna ki mikor a kezét a szám elé tette
Kérlek ne! Kapsz egy potya jegyet ha nem üvöltőzöd a nevem- húzott arrébb,hogy ne lásson meg minket senki.

Ugyan már, nem érdekel a bugyuta koncerted, csak vissza szeretnék menni a húgomhoz.-ellenszenveskedtem.

Jó jó nyugi! Mit szólnál ahhoz ha a színpad mellett állhatna a húgod is meg te is, amúgy is jövök neked egyel! - akaratoskodott

Jó legyen csak hagyj már végre békén. -kezdett elegem lenni az egészből.

Megmondom őszintén egyáltalán nem volt hangulatom ehhez, sőt! Úgy éreztem hogy beteg leszek mert rendesen fáztam, értitek Június 18.-án majdnem megfagytam. Csak én lehetek az a szerencsétlen aki nyáron beteg lesz.

Végre mikor vége lett a koncertnek és lejöttek a fiúk a színpadról felajánlották hogy haza visznek, természetesen csak az után miután a húgom fotózkodott velük. Nyilván elkellett fogadnunk az ajánlatot.

Csak nem fázol?- kérdezte meg tőlem a húgom.
Mostmár hagyjál békén! Örülj neki,hogy eljöttem veled erre koncertre nem elég,hogy beteg is leszek.- kezdtem hisztizni.
Elnézést,hogy megkérdeztem minden oké e veled.