I. Fejezet

92 6 9
                                    




BOSSZÚ, VAGY AJÁNDÉK?



A nap magasan járt az égen a késő délután ellenére is. A hetes csapat éppen egy küldetésről tartott hazafelé.

A geninek kissé kifáradtak. Ha nem is magától a küldetéstől, akkor a hosszú úttól. Egyikük sem volt oda a többnapos utazásokért egy olyan beosztás miatt ami alig fél óráig tart, ha megérkeznek. Most ez is egy ilyen feladat volt. Iwagakuréből tartottak haza. Csupán egy levelet kellett elszállítaniuk egy célszemélynek. Milyen kellemetlen.

Naruto fáradtan sóhajtozott miközben senseijét nyaggatta azzal, hogy mikor állnak meg tábort verni. Már órák óta monotonul meneteltek, s valóban nem ártana megpihenni éjszakára.

-Kakashi-sensei! Leszakadnak a lábaim!-hajtogatta egyre a szőke hajú fiú miközben az ezüst hajú jounin mellényének szélét húzogatta.

Kakashi már megszokta. Egy órája már nagyjából ez ment, szóval már válaszra sem nagyon méltatta. Szemeit unottan megforgatta és mélyet sóhajtott. Megvárta amíg Sakura letorkolja a szőkét. Ismerte már mi fog következni.

Nem is csalódott, a rózsaszín hajú lány tarkón is csapta a nyafogót.

-Sakura-chan....ezt miért kaptam?-nézett rá fájdalmasan.

-Mert megérdemled! Vegyél példát Sasuke-kunról, ő is biztosan fáradt, de nem hisztizik úgy, mint egy pisis!-"áradozott" a feketéről.

Naruto féltékeny. Most is, akár mindig. Sakura mit eszik azon az egoista barmon? Valóban jól néz ki, de amennyire csodás a külseje olyannyira rohadt belülről.

A fiú ajkai közül sóhaj szökött ki és inkább már csendben maradt. Nem. Inkább csendben duzzogott tovább.

Sasuke félig megemelt szemöldökkel figyelte. Vajon megint miatta puffog? Biztosan, de nem foglalkozott vele, csak ment tovább. Valójában ő sem ellenezte volna a pihenőt. Lábai majd' összerogytak alatta is, de tán a világ összes kincséért sem jegyezte volna meg.

***

A fény egyre fogyatkozott, s a nap sugarai egy csak eltűnni látszottak. Azonban azok négyen még mindig meneteltek.

-Kakashi-sensei! Azt mondta, hogy éjszakára megállunk! Nemsokára ránk sötétedik!-emelte fel hangját tàn órák óta először.

-Kezdődik...-mormogta az Uchiha orra alatt a jelenetet nézve.

Már Sakura is csak sóhajtott, s kómásan előrement Narutoékhoz.

-Sensei...valóban nem ártana egy kis pihenő.-helyeselt halkan a lány.

-Nemsokára megállunk, pár percnyire van erre egy fogadó, amikor jöttünk elmentünk mellette.

A három fiatal szeme felcsillant. Nem gondolták volna, hogy fedél alatt alszanak. Eddig mindennap egy barlangban, vagy fa alatt éjszakáztak. Természetes, hogy örülnek a mostani felállásnak.

-De sensei! Ha olyan közel járunk akkor hol van? Ehh?!-értetlenkedett az Uzumaki.

-A fáktól nem látjátok az épületet, de valószínűleg hamarosan észreveszitek a falait, ha a tetejét nem is.-szólt unottan

-Ott van! Én már látom!-mosolygott Sakura és boldogan menetelt tovább. Naruto pedig ezt meghallván ugrált örömében, s minden fáradsága tovaszállt.

***

-Végre már!-dőlt rá a futonra a kis szőke.

-Lejártam a lábamat!-panaszkodott Sakura.

A csapat harmadik tagja, pedig szó nélkül ült le a földre. Valahol legbelül azonban hálát adott az égieknek, hogy ideértek. Egyet ásított, s kinyújtotta hátát.

-Én megyek először zuhanyozni.-állt fel a helyéről és már meg is indult.

-Teme te szemét! Én megyek először!-morgott Naruto és már az Uchiha mellett is termett.

-Igen, majd utánam.-azzal a szőke orrára csapta a fürdőajtót.

Az Uzumaki fiú durcásan puffogott és "tábort vert" a fürdőszoba előtt. Török ülésbe helyezkedett és várta a sorát, pontosan addig amíg Sakura a lábánál fogva el nem húzta onnan.

-Olyan gyerekes vagy!-sóhajtozott a rózsaszín.

-Sasuke meg idegesítő! Mhp!

-Mit mondtàl?!-sötétült el a lány tekintete.

Naruto nagyot nyelt.
-Igazán semmit kedves Sakura-chan...-mosolygott ostobán.

***

Éjszaka volt. Az ablak pedig tárva nyitva. Sasuke teste összerándult a vékony takaró alatt és nyakáig húzta a szövetet.

-Ki volt az a barom aki úgy hagyta...?-morgott szinte hangtalanul orra alatt, mikor felállt a matracáról. Elsétált és bezárta az ablakot.

Visszabújt a paplan alá, de még mindig nem érezte magát kényelmesen. Halkan felmordult amikor valaki tekintetét érezte magán. Hátrafordult, s meglátta szőke csapattársát úgy vigyorogni,mint a tejbetök.

-Gondolhattam volna, hogy az úri segged ki fog fagyni ebben a "kutyaszorító" hidegben.-suttogta, miközben kaján vigyora nem hagyott alább.

-Fogd már be, te istenátka.-fordult be a fal felé.

A szőke tovább vigyorgott és folyamatosan az Uchiha hátát bámulta.

Sasuke ezt nem sokára megelégelte és egy határozott mozdulattal hasba rúgta az Uzumakit. A fiú felnyekkent a lehető leghalkabban, hogy Sakura nehogy felébredjen.

-Idióta!!!-szorítja sajgó hasára kezeit, még mindig a lehető leghangtalanabbul.

Ekkor valami mást érez meg maga mellett. Sasuke mellé kúszott és az ő matracán fészkelődött.

-M-mégis mit csinálsz?!-pirult el akaratlanul is.

-Szerinted? A te hibád, hogy majd' szétfagyok. Szóval ez a bosszúm. -feküdt teljesen a szőke fiú mellé,s magára húzta a takarót.

-Hülye Teme....-csak ennyit morgott az orra alatt.

***

Másnap reggel Kakashi, Sakura szitkozódására ébredt. A lány a folyosón trappolt, s fel alá járkálva ébresztette a szállás vendégeit.
Az ezüst hajú Jounin lassacskán feltápászkodva ment át geninjei szobájába.

A látvány ami eléje tárult kissé meglepte. Azonban ajkai maszkja alatt lágy mosolyra húzódtak, s szórakozottan csóválni kezdte a fejét.

Az ében szemű fiú egészen Narutora tekeredve aludt, akárcsak a szőke. Szorosan egymásba kapaszkodva, lélegzetük egybetorkolódva, testeik összeérve...






VÉGE







Köszönöm azoknak akik elolvasták! Hamarosan érkezik a következő oneshot, amennyiben ötletet kapok hozzá. Ne féljetek magatokban tartani, csak nyugodtan bombázzatok engem a kommentek között! :))

A kérések jelenleg nyitva!
2023.04.25

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Apr 25, 2023 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

NARUSASU ONESHOTS •Kérések NYITVA•Where stories live. Discover now