Ekhoe, miért pont én?!

1. Rész |Vége, soha többet |

- Ezt komolyan gondolod, h most azért üvöltesz velem mert késtem 10 percet?!
-pontosan, és ha ez nem tetszik akkor lehet vissza menni bebaszni az olyan fogyatékos barátaiddal mint te. Sőt most azonnal menj, mert még a végén apád is beleszól és az már fájni is fog neked. De te tudod, nekem mindegy.
-tudod mit?! Akkor csak adj 30 percet és soha ebben a kibaszott életben nem fogsz látni.
-szuper, nem is akarlak. Na indulj!

Nagy sebességgel indultam fel a szobámba. Majd beérve idegesen lecsaptam a bőröndöm a földre, és az összes szembejövő ruhám beleborítottam. Minden fontos dolgot össze szedtem, majd telefonomért kaptam és tárcsázni kezdtem legjobb barátőm Natit.

-Natasya!
-Jadka, hajnali 4 óra van,baj van?
-I-igen, vagyis nem, de mindegy is.
A lényeg az, hogy kéne a vendégszobád pár hónapra.
-Azt mondod ezzel, hogy végre elköltözöl otthonról?!
-Valahogy úgy...
-Most kérdezném, hogy mi történt de ez nem telefontéma gondolom, akkor indulj és szálj fel egy gépre
-Már össze pakoltam, minden fontos dolgot már csak indulni kell
- Akkor gyere, én még alszom de ha nem ébrednék fel, akkor tudod, a kulcs a lábtörlő alatt van és az ajtó 2re zárva. Ha én még alszok akkor minden képpen ébressz és beszélünk.Bármi van hívj!
-Úgy lesz, köszönöm
-Én is!

Még egy utolsó pillantást vettem az üres szobámra majd felkapva az összes cuccom indultam le a lépcsőn, kissebb nagyobb sikerrel. Anyám ezt persze végig nézte, de persze erre semmi reakció csak üvöltözés. Nem is tudom miért csodállkozom

-Te kis féreg ez 30 perc vagy 1 óra volt
-40 perc de lényegtelen. Én most megyek, mint mondtam ne keress és csak rám se gondolj apának is ezt nyugodtan elmondhatod.
-Jézusom de boldog lesz!
-Én leszarom milyen lesz, inkább megyek
-Életed legjobb mondatát mondtad ki kislányom
-Ne hívj így

Ez volt a vég szó. Rá basztam az ajtót majd egy taxit kerestem.

-Dobar dan! Želim ići na aerodrom
Jó napot! A reptérre szeretnék menni
-Da, gospođo
Máris asszonyom
-Hvala lijepo
Köszönöm szépen

Nagyon gyorsan oda értünk a reptérre és a sofőr nem is kérdezgetett szerencsére, nem volt egy beszélgetős típus. Majd fogtam a 2 bőröndödet és behúztam a reptér épületébe és gyorsan kerestem egy repülőt

-a kurva életbe, ez még 1,5 óra mire indul
Hát ez nagyon jó lesz, még itt ülhetek egy csomó ideig

Megoldás képpen zenét hallgattam, sétáltáltam, a boltokat nézegettem és filmet néztem és így gyorsan el is ment az a 1,5 óra
Felszálltam a gépre és, hogy valahogy elnyomjam ezt a nagy hangzavart ami a repülőn van beraktam egy Airpodsot a fülembe. Imádom Ekhoet, imádom a zenéit és magát a gyereket is. Most is ő hallgattam

-Ez jó zene-szólal meg egy mellettem ülő hosszú raszta hajú, mosolygós de mégis egy kicsit fura de cuki fiú
-Igen, imádom ezt az előadót, annyira őszinte, és szókimondó
-Egyik legjobb spanom a pali, engem nem szoktál hallgatni?
-Na ne szédíts már
-Én nem hülyéskedek, Gyuris Bence
- Mi a fasz?! Amúgy Svatok Jadranka -csak nézel sokkolódott fejjel rá
-Ahogy látom le esett ki vagyok
-Túlzottan
-Melyik a kedvenc Trackem neked?
-Sok van, de ha választani kéne akkor a Te és Én Interlude
-Jaja, az mondjuk most nagyot megy
-És amúgy, mi járatban itt egyedül?
-Hát úgy volt hogy itt Selcen lesz koncert de lemondták én meg egy nappal előbb jöttem mint a többiek, úgyhogy most hibámból tanulva, megyek haza
-Oh, hát ez nem lehet valami szerencsés helyzet
-De még mennyire! És te mi járatban itt?
-Én a barátnőmhöz költözöm, hirtelen megindulásból
-Ja, te akkor...?
-Mii?! Ja nem! Ő csak ilyen legjobb barátnő
-Jah, értem. Ne hari csak tényleg úgy hangzott mintha Meleg lennél
-Nem baj, mondjuk nem értem ez hogyan hoztad össze de oké
-És mi ez a hirtelen döntés?
-Szüleim, elküldtek otthonról...
-Úristen, mit csináltál?
-Késtem 10 percet otthonról
-És ezért átköltözöl egy másik országba?!
-Már alapból tervben volt
-Jaa, így már össze állt a kép.Amúgy milyen Név az a Jadranka?
-Horvát név, ez ha tudnád hányszor megkaptam, kérdésül
-Jaa, mondjuk kajak logikus. Akkor neked gondolom az anyanyelved is horvát
-ahogy mondod
Na, akkor mondj valamit?
-Ok?
Život mi je dosadan, treba mi nešto hrane, zabava je pomalo dosadna
-Ahha, és most egyáltalán mit mondtál?
-idéztem a Messzivilág Szerkezetéből
-Oooo, hát ezt ki nem találtam volna
-Azt gondoltam- nevettem -viszont ha nem baj én most alszok egy kicsit mert hosszú lesz még ez a nap
-Jaj dehogy baj, én is alszok mert már én is ki vagyok

Kb 2 órát aludtam, de mikor felkeltem annyit észleltem mikor körülnéztem, hogy már le szállt a gép és nincs senki az ott dolgozókon kívül a gépen

-Gyuben! Gyuris! Haló, kelj fel senki nincs már a gépen!-keltegettem
-Mi?! Jaaa, igen, menjünk -kel fel

Felkeltem és gyorsan próbáltam levenni táskáimat a fölöttem lévő tárolóból.

-Segítsek?-kérdezte
-Nem kell, megoldom
-Te tudod

És ezzel a lendülettel az egyik táskát rá is ejtettem a lábamra

-Geci!-suttogtam
-Megvagy?-nevetett Gyuris
-Meg
-Akkor gyere menjünk mert ránk várnak
-Megyek!-indultam lefelé a repülő lépcsőin
-Te merre?-kérdi
-Én ____ kerület felé megyek
-Én nem arra sajnos
-Hát akkor elválnak útjaink-mondtam szomorúan
-Jah, de még biztos összefutunk
-Lehet, na sziaa -megöleltem és mentem is

Hívtam egy taxit és 10 perc alatt ott is voltam, épp írtam be a kódot a kaputelefonba amit szerintem sosem fogok elfelejteni. Kinyitódott az ajtó én pedig bementem, majd egy nagy sóhajtásaal felvettem a kétbőröndöm és elindultam a lépcsőn

-A kurva anyád, h ilyen nehéz vagy!-átkoztam a bőröndöt
-Segítsek?-szólalt meg hirtelen egy mély hang mögülem. Hirtelen hátra fordultam majd meglepetésemre egy kb 18 éves magas, vékony kékszemü, mosolygós fiúval találtam magam szemben
-Nem köszi, megoldom
-Nem úgy néz ki
-Ahj, lehet akkor elkéne a segítség-nevetttem kínosan
-Nah, adj egyet
-Te itt laksz?-kérdem
-Nem, csak az egyik spanom lakik itt és sokat járok felhozzá, stúdiózni
-Stúdiózni?
-Rapper vagyok-mondja lazán
-Húha, akkor azért voltál ilyen ismerős
-Lehet, és te itt laksz?
-Valahogy úgy, igen.Most költöztem ide az egyik barátnőmhöz
-Ooo, hát akkor még párszor biztos össze futunk
-Hányadikra mész?-kérdem
-4.-re asszem
-Én is, akkor elvileg szomszédok vagyunk
-Legalább a szomszédokat, már ismerem
-Szirmay Marcell-nyújtja a kezét mikor felértünk és leraktuk a cuccokat
-Svatok Jadranka
-Akkor te nem is vagy magyar?-lepődik meg
-Nem
-Nem gondoltam volna -csodálkozik
-Horvát az anyanyelvem
-Az geci menő
-De nem te vagy Pogány Induló?
-Személyesen-áll előttem lazán
-Azta kurva -megint sokkoló pillanat veszi kezdetét a fejembe
-Na én most megyek, mert kajás vagyok már nagyon, majd még találkozunk, Szia!-köszön el és megy be

Kivettem a lábtörlő alól a kulcsot majd bementem a lakásba én is

-Natiiiii
-Jaka, na végreee
-Bocsi, csak beszélgettem valakivel
-Naa, máris találtál egy magyar csávót magadnak?
-Jézusom dehogy! Csak nem tudtam felhozni a cuccom és segített
-Na majd meglátjuk
-Nati, hol a szobám? Le szeretnék pakolni
-Ott a legutolsó szoba, az a szürke ajtós
-Köszi-indultam el
Beléptem és megláttam egy full üres szobát, ahol csak egy ágy,éjjeli szekrény, és egy kissebb szekrény meg a szobádból nyíló gardról és fürdő
-Hát ezen van mit átalakítani

🤍Na hát első rész készen van. Imádom írni, és nagyon remélem, hogy tetszik. A helyesírásom nem tökélletes, ezt nézzétek el kérlek. Írhattok véleményt, és az ötleteket is megköszönném.🤍