Ott kezdődött.... /BEFEJEZETT/

12.rész🥀

-Lassan mennem kéne- toltam el magamtól.
-Vagy akár itt is aludhatsz ha van kedved.
-De nincs is ruhám meg semmim.
-Adok neked szivesen, emlékszel mikor nálatok aludtam? Tudod másnap adtál ruhát nekem, most felveheted azokat.
Nem telt bele 2 perc se és már hozta is nekem a ruhákat.
-Köszi.
-Elmegyek lezuhanyozni, te addig foglald el magad.
Amíg ő bennt volt én addig megnézegettem a fotóit amik keretbe voltak téve. Az egyik képen viszont rajta volt egy vele egykorú lány. Furdalt a kíváncsiság ezért úgy döntöttem, hogy megkérdezem tőle majd ha visszajött. Miután végeztem a fotók nézegetésével, leültem az ágyra, ott vártam tovább, azzal a bizonyos fotóval a kezembe. Véletlen leejtettem és szétesett a képkeret.
Gyorsan felvettem, de kiesett belőle egy levél.
-Nem kéne elolvasnom..
-Igen, szerintem se-hajolt le hozzám.
-Ne haragudj én csak megláttam a képet és kíváncsi voltam, hogy ki ez a lány. És amíg vártam rád leejtettem aztán szétesett.
-Nem kellett volna meg magyaráznod, mert nem túl nagy dolog. De az a levél tényleg nem rád tartozik, személyes.
-Rendben.
-A lány pedig a húgom.-ült le mellém az ágyra.
-Hol van most?
-Évekkel ezelőtt, a húgom szerelmes lett egy olyan srácba akibe nem kellett volna, nagyon csúnyán szakított vele. Nem tudta elfogadni ezért teljesen összeomlott, depresszióba esett, most egy elmegyógyintézetben van és mindössze csak 16 éves.
-Olyan fiatal.-fogtam meg a kezét.
-Nem kellett volna hagynom, hogy ez legyen.
Majd fogta magát és felállt mellőlem.
-Nem a te hibád.-sétaltam oda hozzá.
-Részben igen, de hagyjuk is. Eleget hallottál, menj fürödj meg te is.
Ezután én is elmentem zuhagyozni. Mire vissza mentem Jayden már aludt, de nem az ágyba hanem a padlón.
-Miért nem az ágyba fekszel? Elférünk ketten is.-keltegettem.
-Nem, nyugodtan aludj csak te az ágyban nekem jó lesz itt is.
-Ne hülyéskedj már gyere.-húztam fel a padlóról- ja és ezt vissza adom.
Felé nyújtottam a fegyvert amit adott.
-Köszi, már teljesen ki ment a fejemből.
Betette a fiókba majd befeküdt mellém.
Jól esett hogy ilyen közel tudhatom őt magamhoz, azt hiszem kezdek teljesen belezúgni.
Olyan éjfél körül lehetett amikor megcsörrent a telefonom.