Exchange - (drarry f.f.)

Three

Egy folyosón sétáltam, amikor meghallottam, egy furcsa nevetést. Ez Piton volt. Csak ő tud így nevetni.
- Végre kész van! Már csak annyi a dolgom, hogy holnap beleöntsem az italába, na meg persze egy másik pohárba is, az nem lényeg melyikbe.
Mi a? Mit tervez? Ez valami... Bosszú lehet? Elég fura így...
Nagyon megijedtem! Valaki megérintette a hátam. Már öltem volna meg, de amikor hátrafordultam kellemes látvány fogadott. Olyan jó volt ilyen közelről érezni az illatát. menta+férfiparfüm. Észbontó...
- Te mit keresel itt? - kérdeztem tőle.
- És te? - méregetett.
- Én csak téged kerestelek, merre voltál egész nap?
- Csak tudod mi a fura?
- Na mi? De amúgy válaszolnál?
- Én is ugyan azt csináltam amit te - mosolygott csábosan.
- És hogy nem futottunk össze? Egyszer sem...
- Azt már ne tőlem kérdezd!
Elkezdtünk mindenről beszélgetni, de úgy szó szerint mindenről. Hosszú folyosókon át, emeletekkel gazdagodva bontottuk az eszünket. Mivel délután volt, ezért még volt egy csomó időnk... Egymásra. Na nem úgy érteeeem, pedig milyen jó lenne... A szöszi mellett sétálva nagyon kellemesen éreztem magam.
Egyszer csak megszólalt.
- Harry, mutatnék valamit - ez után kifelé kezdett húzni az udvarra. Tovább befele a tiltott rengetegbe.
Harry... Milyen jó hallani a saját nevem... Itt felnevettem. De Draco csak húzott, rángatott még mélyebbre. Egyszer csak megállt, így neki vágódtam a hátának.
- Draco, nem tudnál egy kicsit nyugodtabban, vagy legalább lassabban menni? - picit ideges voltam... De csak egy kicsit.
De amikor Draco mellém állt elém tárult egy csoda szép hely...
- Mi a... Honnan?
- Nem rég találtam, gondoltam megmutatom. - mosolygott.
- De... Ez gyönyörű! - néztem még mindig a Jéghercegre. Persze hogy rá értettem azt, hogy gyönyörű...
- Tudom - rámnézett és mosolygott. El fogok olvadni... Miért ilyen aranyos amikor mosolyog? Gondolataimnak már engedtem száguldozni elmémben.
Aztán körül néztem, hogy mégis mit talál olyan gyönyörűnek Malfoy.
Na erre nem gondoltam... Egy nagyon szimpatikus, és tényleg gyönyörű hely. Mint a mesékben. Egy csillogó vizű tó előtt álltunk, ami körül volt véve sok kacskaringós fákkal, ami nagyon jó érzést keltett bennem. Eszméletlen volt a látvány, de ahogy ránéztem Dracora sokkal lehetetlenebbet vettem észre. Draco... Félmeztelenül állt előttem. Te jó ég...
- Te... te úszni akarsz? - kérdeztem tőle, szememet le nem véve kidolgozott hasáról. Ez hihetetlen.
- Nem én, hanem mi. - most is mosolyog. Egyszer meg fog ölni így.
- Mi... Hogy mi? - fel sem tudtam fogni, hogy mit mondott, vagy hogy mi történt, de már egy számomra ismeretlen varázslattal le került rólam egy... Pár ruha darab.
- Ezt meg... Hogy? - teljesen le voltam döbbenve, ilyenkor mit csinál???
- Befele, Harry - megfogta a kezem (újra) és megint húzni kezdett.
- Ne ne ne ne ne ne ne NE! Neeee DRACOOO... Ne csinááááld! - itt már nevettem. A hideg, vagy éppen kellemes hőmérsékletű víz nagyon jó volt. Teljesen elmerültünk benne. Épphogy csak a fejünk látszott ki belőle.
Egyszer vettem a bátorságot és lefröcsköltem Dracot.
-GYERE CSAK IDE - kiáltotta Draco.
-

AAAAAAAAA - amilyen gyorsan csak tudtam, úsztam kifele, hogy utól ne érjen a hercegem. Várjunk csak, miért is kéne félnem tőle?
Lebuktam a víz alá, amit Malfoy nem vett észre (szerencsére). Vissza fordultam, és alulról egy keresgélő Malfoyt vettem észre. De már nem sokáig. Felfelé kezdtem úszni, és hirtelen talaj varázsolódott a talpam alá. Tényleg varázslatos. Minnél gyorsabban fel akartam bukni a víz alól, de közben óvatos is voltam. Kiszámoltam, hogy hogy is kéne felbukni olyan hirtelen, hogy a nyakamba vehessem őt.
Aztán hirtelen felbuktam, egy Draco Malfoyyal a nyakamban.
- Mi a szent lószar? - kiáltotta Malfoy, mikor már nyakamban volt. Erősen megmarkoltam két lábát, hogy véletlenül se forduljon le.
- Na mi az, Malfoy megijedtél? - gúnyos hangsúlyomat egy mosoly sem kerülhette el.
- Ahhoz nincsenek szavak! - most tényleg őszinte volt. Na persze, ki ne fosna be, ha valaki csak úgy random felbukkanva a vízből a nyakába vesz.
- Hééééé! Tegyél le! - Rikácsolta, ficánkolni kezdett.
- Eszembem sincs! - még mindig erősen tartottam, így nem eshetett le. És így mentünk szépen kifele.
A parton eleresztettem, s előre dőltem, hogy könnyebb legyen lemásznia.
- Miért jöttünk ki? - kérdezte kicsit szomorkásan.
Csak megvontam a vállam. - Na ne viccelj, a vak is látja rajtad, hogy megfagytál. - nevettem fel.
- Én nem is...- itt kirázta a hideg, és próbálta elrejteni foga vacogását.
- Picit megszáradunk aztán meg mehetünk akárhová. Mármint ha akarsz... - nem lett túl rámenős? Remélem...
- Persze hogy akarok - mosolygott.
Öljetek meg kérlek, vagy ő fog... Nem bírom. Bennem volt a vágy. Megízlelni puha ajkait. Megint kirázott a hideg.
Úgy körülbelül egy méterre állhatunk egymástól. Tettem egy kis lépést. Ő csak nézte amit csinálok. Még egy kis lépést. Éreztem a lehelletét az arcomon. Lágyan megfogtam az arcát, és magamhoz húztam. Rátapadtam ajkaira. Érzéki, és lágy volt. Mikor megcsókoltam, rögtön vissza csókolt. Úgy látszik ő is vágyott rá.
Csak jelentsen neki is valamit...
Elváltunk egymástól.
A szürke szemekbe nézve elvesztem. Itt arra kaptam magam, hogy egy erős kar átfonja testemet. Visszaöleltem természetesen. Hogy mennyire vágytam már erre. Az előbb én Harry Potter megcsókoltam Draco Malfoyt, aki ViSzOnOzTa!!! Olyan erősen szorítottam magamhoz, ahogy csak lehetett. Soha sem akartam elengedni. De mindennek eljön a vége sajnos...
- Ez mi volt? - kérdezte tőlem.
Szóval mégsem volt jó ötlet...
- Bocsáss meg...- elléptem tőle - csak már olyan rég vágytam erre, és tudom hogy most a barátság... - nem tudtam befejezni.
Draco tarkómnál fogva közelebb vont magához, és megcsókolt. Rögtön visszacsókoltam. Ez előtt a sírógörcs kerülgetett. Elhúzódtam tőle.
- Ezt nem szabadna...
Újra megcsókolt. És én megint elhúzódtam tőle.
- Ez rossz ötlet volt, inkább felejtsük...
Draco harmadjára is megcsókolt. Feladtam. Ebben a percben egy normális mondatot már nem fogok kinyögni.
Elváltunk egymástól levegő hiány miatt.
- Remélem így már érted - mondja.
- Nem akarnád itt hagyni, egy emlékként? Vagy úgy eleve elfelejteni. - mondom meginogva.
Közel hajol hozzám és egy puszit nyom a homlokomra. - Milliárd galleonért sem.