Árva gazdag✔️

I. Évad - XVI. Fejezet

Készen állunk? Sikerülni fog? Túl éljük ezt a szörnyű időszakot? Tudatalattim tette fel a kérdéseket, de egyikre sem tudtam a helyes választ. Féltettem Dave és Ani életét, de készen álltunk.
A kocsikulcsot Ani odaadta Davenek, akivel elég hamar jóba lettek, és akit én egyenesen imádok, hiszen egy nagyon jó ember.

-Lemegyek, ha tíz perc múlva nem írok üzenetet akkor lent van, és vele beszélek, ameddig nem írok semmi üzenetet, ne merjétek elhagyni a házat.-utasított minket Ani, amire Dave és én jómagam is bólintottunk és hallgattunk rá.
Ani összeszedte minden cuccát, hogy hiteles legyen a terv, ezért bezárta az ajtót, majd lement.
-Sikerülni fog?-kérdeztem Davet aggódva, közben nénikémtől kapott telefont szorongattam a kezembe, várva az üzenetét.
-Az a lényeg, hogy az első gépre felszálljunk, és egy ideig ne térjünk vissza, Anivel megpróbáljuk tartani a kapcsolatot, de itt a túlélés a lényeg.-nézett rám, és éreztem hogy bízhatok benne és vigyázni fog rám.
-Nagyon aggódok, hogy meghalhat valamelyikőtök.-mondtam, majd sóhajtottam.-vagy akár én.
-Timothy nem fog ártani neked, Aninek sem, hiszen tudja, hogy megutálnád, ha egy ujjal is hozzá érne. Engem már szívesebben megölne, és lehet meg is fogja tenni.-mondta határozottan, de láttam rajta hogy nem fél.
-Azzal is árt nekem, ha téged öl meg.-érzelmek uralkodtak rajtam, és bámultam a szemeit.
-Megjött az üzenet.-meglepetten néztem a telefonra.
Nem hallottam, teljesen figyelmen kívül hagytam.

Üzenet:
„Nem látom Timothyt a közelbe, talán nincs is itt. Ha siettek eléritek az autót, onnantól gyorsan menjetek, majd haladjatok a többi autóval feltűnés nélkül. Sapkákat fel!"

Ránéztem Davere miután elolvastuk az üzenetet, és bólintott, majd a baseball sapkáját a fejére tette, és én is így cselekedtem a sajátoméval. Azonnal értettem, hogy megyünk.
A telefont a farzsebembe csúsztattam, majd a nagy utazótáskát megfogtam, és Dave is, aztán kimentünk az ajtón, amit bekulcsoltunk.
Sietős léptekkel mentünk le az autóhoz. A bejárat előtt Ani volt, aki csak egy mondatot mondhatott, mert arra volt ideje.
-Vigyázzatok magatokra, és néha keressetek, szeretlek titeket.
Hallottam, de úgy tettem mintha nem is ismerném. A kocsiba bepattantunk, hátralöktük a cuccokat és Dave azonnal indította az autót és már ott sem voltunk, elindultunk egyenesen a reptérre.

-Mit nondott Ani?
-Hogy néha jelentkezzünk, szeret minket és vigyázzunk magunkra.-mondtam.
-Remélem senki nem figyelt minket, meglep hogy nem talált ott senkit.
-Van nálad pisztoly, ugye?-néztem rá aggódva.
-Van, de ezt nem fogjuk tudni felvinni a repülőre, veszélyes is lenne megoldani.
-Mi van ha feljön valamelyik a repülőre?
-Cheryl ilyet ne mondj.-pillantott rám vezetés közbe.
-Minden benne van a pakliban Dave. Meg kell oldanod.
-Fejezd be, egyet át tudok vinni de kettőt nem biztos.-mondta, majd figyeltem ahogy nézi az utat.
Olyan jól áll neki a sapka, olyan helyes és annyira szép az arca.
Cheryl, befejeznéd a folytonos ábrándozást Davvel kapcsolatban? Ez nem a szerelem helye, helyes de a szíved mélyén tudod, hogy nincs szükséged senkire.
Visszafókuszáltam az útra, és másra sem figyeltem.
-Mond el, hogyan viszed át és én is átviszem.
-Nem Cheryl, fejezd be, nem akarom mégegyszer ezt mondani.
-A faszomba már Dave.
A hiszti átvette az irányítást rajtam, majd leparkolt, az autót leraktuk, és kivettük a cuccokat.

-Semmi feltűnés. Értve?-mondta Dave, aki átkarolt és bólintottam.
Így sétáltunk be a reptérre, majd beérve a szemünket a járatok felé szegeztük.
-Tíz perc múlva New York, aztán tizenöt pedig Los Angeles, melyik lenne jobb?-nézett rám.
-El kell mennem mosdóba, ami azt jelenti, hogy nem megyek egyedül és neked jönni kell velem, az körülbelül öt perc, legyen öt az, hogy megvesszük a jegyet, max hat-hét perc, tehát Los Angeles.-mondtam.
-Akkor menjünk a mosdóba, nem is hagynálak egyedül.-mondta komoran, de csak megforgattam a szemem, hiszen ő nem ilyen.
-Félsz?-kérdeztem érdeklődve.
-Nem.
-Bejössz velem?
-Cheryl, feltűnő lesz.
-Leszarom Dave, nem akarok megint Tim birtokába lenni.
Bólintott, bejött velem a női mosdóba, ahol elvégeztem a dolgom, majd sorba hallottam a női sikoltozást, ami egyre viccesebb volt, és mikor végeztem, Dave a szemét forgatta.
-Te se akarod hogy meghaljak.-vontam meg a vállam, majd kezet mostam.
Sietve indultunk el megvenni a jegyeket, amit sikeresen megtettünk, és mentünk, hogy elfoglaljuk a helyünket a repülőgépen.

Szívből remélem hogy nyugalom fog ránk várni, és tényleg együtt megoldunk majd mindent.