Vámpírvér (Yoongi ff.) [Befejezett]

7. JiAh

Nem hiszem el hogy Yuna lecserélt egy srácra. Ezért még számolok vele. Basszus ez nagyon gáz. Hiba volt ami történt. Sőt! Azt sem tudom hogy történt. Nem akarok erről a fiúval beszélni.

Mikor oda értünk a hotelbe és kikaptuk a szobát, egyből elrángattam Yunát, hogy kikérdezzem.

-Ez meg mégis mi volt!?- támadtam le egyből mikor becsukta az ajtót.

-Ahh el sem hiszem, hogy beszéltem Taevel.- mondta mosolyogva, mintha meg se hallotta volna amit az előbb kérdeztem.

-Te hallottad mit kérdeztem?- lettem egyre mérgesebb.

-Nyugodj már meg! Mi bajod van?- nézett rám kíváncsian.

-Miért ültél Taehyung mellé?- vettem lejjebb a hangerőt.

-Yoongi odajött hozzám az út előtt, hogy nagyon fontos lenne veled beszélnie és felajánlotta hogy Tae mellett ülhetek. Nyílván igent mondtam.- magyarázta.

-Ha szeretsz akkor ilyet többé nem csinálsz.- ültem le az ágyra és a hajamba túrtam.

-Mert mi történt?- kérdezte, nekem pedig már muszáj volt kiadni magamból az elmúlt napok történéseit, ezért mindent elmondtam Yunának, aki csak tátott szájjal hallgatott végig.- HOGY MIIII???- kiáltotta mikor elmondtam neki azt is hogy a múltkor kicsit felforrósodott közöttünk a levegő.

-És pont ezért nem szerettem volna beszélni vele.- mondtam neki viselkedésem okát.

-De mi van akkor hogyha tetszel neki!?- mosolyodott el barátnőm.

-Na nem! Az kizárt! Meg amúgy is... Már majdnem az egész sulit megfektette. Nem szeretnék én lenni a következő trófea a polcán.

-De azok alapján amiket elmondtál, szerintem kezd belédesni a srác.- jelentette ki még mindig vigyorogva.

-Na jó! Elég! Most te jössz. Mesélj, mi volt Taehyunggal?

-Ahh olyan jó volt! Még mindig nem hiszem el hogy beszéltem vele. Végig olyan kedves volt és olyan awwww.- nézett bambán drága barátnőm. Hát oké, őt már elvesztettem.

-Na jó, te örömködd ki magad, addig én lemegyek sétálni a partra.- indultam ki az ajtón.

-Aztán nehogy utánad menjen a szerelmed!-nevetett Yuna mire én csak a szememet forgattam. Még csak az kéne!

Mikor leértem a partra, leültem a homokba egy kicsit messzebb a hoteltől. A gondolataim szinte felemésztettek, de a legjobban az nyomasztott amit Yuna mondott. "Mi van akkor ha tetszek neki?" Tudtam hogy ez lehetetlen, de megfordult a fejemben, mi van ha mégis?
Szerintem akaratom ellenére, kezdtem megkedvelni a fiút. Talán azért mert segíteni akart, vagy talán csak úgy éreztem hogy végre valaki megért. Nem tudom. De azt igen, hogy mihamarabb ki kell vernem őt a fejemből, különben ha így folytatom, a szívembe is be fog férkőzni és onnan már biztos nem tudnám kiverni.

Miközben a tengert nézve gondolkoztam, valaki leült mellém. Akkor is tudtam volna, hogy ki az ha nem nézek az illetőre. Yoongi. Sóhajtottam egy nagyot.

-Kitalálom, Yuna szólt ugye?- kérdeztem rá se nézve, mire elmosolyodott.

-Igen.

-Mit akarsz Yoongi?- néztem mostmár rá.

-Csak meg szeretném beszélni a teremben történteket.- mondta.

-Figyelj, az egy nagyon nagy hiba volt és ha rajtam múlik, akkor soha többé nem fog megtörténni.- álltam fel mellőle- Részemről ennyi.- indultam el az egyik irányba, de ő utánam jött.