"Nem vagyok biztos az érzéseimben" /Payton Moormeier/

#12 a csalódàs

Sokáig nem volt kedvem írni, elég sok tanulni valóm van, de mostmár itt vagyok❤️
-------------------------------------------------------

- Akkor mostmár elmondhatod hogy én voltam az első.

- Ja. Jössz táncolni?

- Mennék, csak az a baj hogy nem tudok. Sosem tudtam.

- Kérlek..

- De tényleg. Két ballábas vagyok.

- Megtanítalak. Amúgy sem lehetsz olyan rossz, csak még nem gyakoroltál eleget.

- Meglehet.

- Gyere menjünk ki, ott nincs ilyen nagy hangzavar.

- Rendben..-mondtam bizonytalanul. Reméltem hogy lesznek még kint az udvaron valakik, de pechemre senki sem volt. - Fasza.- gondoltam magamban.

- Na hol kezdjük?

- Nem tudom, döntsd el te. - mondtam határozottan.

- Jó akkor így állj be..- fogta meg a derekamat, ami nagyon meglepett. - Figyeld így kell.. - mutatta. A keze közben lejjebb csúszott, a fenekemre.

- Hé mit csinálsz?

- Én semmit. Csak élvezd!

- Engedj el!

- Most miért?

- Ne fogdoss! - kiabáltam rá, de ő a melleimet kezdte fogdosni. - Engedj el te fasz! - rúgtam bele az ágyékába.

- Te ringyó! - pofozott meg, aminek a nyoma tuti hogy ott marad. - Csak az enyém vagy, senki másé!

- A nagy faszt!

- Nekem az van. - húzta mosolyra azt a undorító arcát.

- Igen, azt egyből gondoltam.

- Na gyere kicsit ide! Egy csókra! -provokált engem azzal az undorító pofájával.

- Álmaiban! - siettem vissza az épületbe.

Keresni kezdtem Payton-t a szememmel, de a rikító fények miatt semmit se láttam. Aztán Klaus-t is, de ugyanez. Gondoltam iszok egy kis vizet, mivel a nagy hangzavarba megfájdult a fejem. Végül felmentem a szobámba pihenni. Gyorsan lezuhanyoztam, amikor már pont végeztem benyitott valaki, de gyors rázártam az ajtót. Nagyon kínos volt. Paytont azóta nem láttam. Félek hogy valami történt vele minden az én felelősségem. Én akartam bulit, minden miattam van. Meg még ott volt az a perverz tapizós fasz. Elindultam megkeresni véglegesen Payt, amikor megláttam átverve éreztem magam. Egy másik lánnyal volt, tudom hogy csak részeg, de akkor is. Nem lehet erre fogni mindent. Inkább nem mentem oda. Nem mondtam semmit. Sarkon fordultam, és máris a szobámba voltam. Bezártam az ajtót és az ágyba feküdtem. Kellett már ez. Nagyon fáradt vagyok. Viszont aludni nem tudok a hangzavar miatt. Remélem holnap mindent megtudunk majd beszélni Paytonnal, mert ez így nem okés. Vagyis számomra nem okés. Annyit gondolkoztam, hogy elnyomott az àlom, és reggel ébredtem arra hogy Payt az ajtómon kopog hogy nyissam ki. Őszintén semmi kedvem se volt, úgy hogy még feküdtem egy ideig, aztán abbahagyta. Úgy 20 perccel később lementem reggelizni. Ahogy Payt meglátott már futott oda hozzàm, és megölelt.

- Annyira aggódtam tegnap érted!

- Igen azt làttam! - mondtam szarkasztikusan.

Levettem a polcról egy doboz műzlit, egy tálba öntöttem, arra meg tejet raktam. Bekapcsoltam egy sorozatot, és nézni kezdtem. Nem foglalkoztam senkivel, végre csak magammal, a kajàval és a sorozattal. Délután kitakarítottam, egésznap senkivel sem beszéltem. Nem voltam senkire se kíváncsi. Annyit mindig láttam, hogy Payton és Klaus engem figyelnek, és próbálják megfejteni hogy mi bajom van. 1. Egyedül hagytak tegnap.
2. Mindketten eltűntek.
3. Klaussal csak most reggel találkoztam elsőnek a buli kezdete óta.
4. Payton egy másik lánnyal csókolózott, amit még nem mondott el.
5. Payton azt mondta hogy aggódott értem, de keresni se keresett meg semmi, ráadásul mással enyelegett.