Egy Weasley-be esve (Fred Weasley ff)

5. rész -A két vörös idegen

A folyosó végébe néztem, ahol éppen a lépcsőn jött fel egy ikerpár. Magasak voltak, kb 185-190 cm között, vörös haj és barna szem. Eszméletlenül dögösek, de viszont nem ismerem őket. Ha jól látom egy boríték volt az egyiknek a kezében.

-Menj már! -lökött meg Barbi.

Oda sétáltam hozzájuk, és megálltam előttük.

-Én vagyok Samantha! -mondtam.

-Oh, szia! Fred Weasley. -nyújtotta a kezét, aki jobb oldalt állt.

Ahogy bele néztem csoki barna szemeibe, szinte elolvadtam. Éreztem, hogy a testem felpezsdül, és a pillangók a nyomromban életre kelnek, akik nálam nem nagyon szoktak. De most..... most vadul repkedtek, hogy kiszabaduljanak.

Kezét ráztam vele.

-George Weasley. -nyújtotta a kezét a baloldalon álló srác.

Vele is kezet ráztam.

Kérdően néztem rájuk.

Mintha most jutott volna eszükbe, hogy miért is vannak itt, elkezdtek beszélni.

-Albus Dumbledore küldött minket hozzád. Hogy személyesen adjuk át neked ezt a levelet. -nyújtott felém Fred egy levelet.

-Ha lehet, akkor ne mutasd meg senkinek, a muglik erről nem tudhatnak. Inkább otthon nézd meg. -mondta George.

A kezemben tartott levélre néztem. És nem hittem a szememnek, egy varázsló suli küldött nekem levelet. Apa mesélt már erről a suliról, de nem nagyon ismerem. De én nem is jelentkeztem. Akkor most ez mi, mi van????

-Ki az az Albus Dumbledore? -kérdeztem.

-Ő a Roxfort igazgatója. -mondta Fred.

-Viszont nekünk már mennünk kell. -mondta George. -Csak az volt a feladatunk, hogy személyesen hozzuk el neked a levelet.

-Rendben, de........ -néztem fel a levélről, de már mindegy volt, háttal álltak nekem, és indultak le a lépcsőn. -Akkor sziasztok.... -motyogtam.

A boríték figyeltem, amin nem állt sok szöveg.

Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola

Feladó: Albus Dumbledore

Címzett: Samantha Pilcher

Cím: 1529. Budapest. Kossuth. u. 36. Szent Johanna Gimnázium.

Miért küldene a Roxfort igazgatója nekem egy Roxforti levelet? Nem is jelentkeztem, igazából nem is tudom, hogy hogy mennek ott a dolgok. Kell jelentkezni, vagy nem. Egyáltalán honnan ismer? Vagy honnan tudja, hogy hol vagyok? Vagy, hogy ki vagyok én? Megannyi kérdés cikázik a fejemben. (Még most is) Mindegy, majd ezt megbeszélem anyával, és apával, hogy mégis mi a franc ez.

-Mi az Sam, talán valaki szerelmes levelet küldött neked? -nevetett fel gúnyosan Márk. -Ja, bocs, neked olyat nem küldene senki. -nevetett tovább a saját "poénján". Közben meg ott voltak a csatlósai, Dénes, és Deniel. Akik szintén nevettek a " viccen".

-Hold kjeft! /Fogd be/ (Norvégul) -mondtam idegesen.

-Mi van? -nézett rám értetlenül.

Az értetlen arcú Márkot, a csatlósaival együtt ott hagytam, és vissza sétáltam a lányokhoz. Akik kérdően néztek rám.