Zűrös - Zayn Malik fanfiction

8. Rész

Másfél héttel az ominózus "átcseszett és kiderült, hogy barátnője van" nap után, a suli első napján, kora reggel anya ébresztgetésére keltem. Mostanra a barátnőim, bátyám és anyum segítségével sikerült túltennem magam a Zaynnel történteken, bár volt jónéhány álmatlan éjszakánk.
Reggel, mint kiderült, egész egyszerűen átaludtam az ébresztőm úgyhogy nagyon kellett kapkodnom, hogy időben elkészüljek. Előhalásztam a szekrényemből az iskolai egyenblúzom amit szívből gyűlölök, olyan mintha egy vászontáskát húznék magamra, ennek ellenére minden ünnepségen viselnünk kell. Azután a fekete szoknyámat is elővettem és a felsővel együtt felvéve a tükör elé álltam és szomorúan vettem tudomásul, hogy idén sem nézek ki jobban, mint egy közmunkás. Hát mindegy, hogy jobb kedvre derítsem magam, felraktam egy minimális sminket aztán felkaptam fél vállamra az egyelőre még üres hátizsákom és gyalog indultam az évnyitóra.
A sulihoz érve az osztályunk egy része már a bejáratnál bandázott, és ahogy megláttak hatalmas üdvrivalgásban törtek ki. Nem túlzok, literálisan tőlünk visszhangzott az egész iskola. Megöleltem Ethant, a csajokat és a többiekkel is váltottam pár szót, majd rövidesen indulnunk kellett a lelátóhoz, ahol kezdődött a műsor. Köszöntünk mindenkit, blablabla, tanévkezdés, blablabla és minden ilyesmi elhangzott ami csak untathat egy diákot. Valahol a felénél járhatott a műsor, mikor már végképp feladtam és minden figyelmem odalett, így elkezdtem körbenézelődni a lelátón. A legfelső fokán ültünk, így mindent tisztán láttam. Volt egy csomó új arc a lelátó legalján, meg voltak illetődve és láthatóan új volt nekik a terep, ők voltak az idei kilencedikeseink. A tizedikesek eggyel fölöttük ültek, őket nagyrészt mind ismertem hisz tavaly rengeteg közös programunk volt. Fölöttük volt a mi évfolyamunk, a mi osztályunkat kivéve mivel már kilencedikben lefoglaltuk a legfelső és a nagy osztálylétszám miatt, mivel 37en vagyunk, az az alatti sort is. Még mindig a mi évfolyamunkon pásztázott a tekintetem, amikoris megpillantottam besétálni az iskola bejáratán Zaynt.
Minden figyelmem elvette, ahogy az osztályfőnökömhöz sétált, váltottak pár szót, aztán leült egyenesen a mi osztályunkhoz. Nézelődni kezdett és igyekezett megbarátkozni az új hellyel, aztán megpillantva engem egy idegesítően aranyos mosollyal az arcán felém intett. Valószínűleg megrándult pár ráncom, mivel a mellettem ülő Lily inkább lefogta a kezem, mielőtt bárhova is elindulhatnék.
- Láttad?-kérdeztem felháborodva Lilyt aki nem mondott semmit, egyszerűen biccentett és megsimogatta a vállam.
- Mi történt? - kérdezte Zoe, mire Lil és én is Zayn irányába
mutattunk.-Basszus - hát igen. Ez egy retek nagy basszus.

A műsor hátralevő része mindhármunknak azzal telt, hogy Zaynt figyeltük és minden mozdulatát igyekeztük kritizálni, miközben mindannyian tisztában voltunk a ténnyel, hogy tök mindegy mit csinál, ez a srác tökéletesen néz ki és kész.
Az évnyitó végetértével idegesen pattantam fel a lelátó padjáról és a lányokkal együtt felszaladtam a második emeleti termünkbe, ahol néhányan az osztályból már a helyükön ültek. Mosolyogva rájuk köszöntünk majd levetettük magunkat a jól megszokott padjainkba. Középső oszlop utolsó padjába ültek a lányok, eléjük én, elém pedig a kis idővel később érkezett Ethan és Matt ültek le. Gyakran szoktunk 5en bandázni, Lily, Zoe, a srácok és én, így pont kapóra jött a páratlan osztálylétszám, 5en tök jól becsoportosultunk a középső padsor hátuljába.
A padjainkon ülve beszélgettünk és ahogy lassacskán mindenki felért a terembe, úgy gyülekeztek egyre többen körülöttünk. A nagy hangzavarban fel sem tűnt, mikor percekkel később az osztályfőnök belépett a terembe.
- Megjöttem, légyszíves mostmár foglaljatok helyet! - mondta megemelve a hangját, mire mindenki odakapta a tekintetét majd sietősen cuccolni kezdett a saját helyére. Ahogy odapillantottam rögtön láthattam, hogy az osztályfőnök nem egyedül érkezett.
- Szeretném nektek bemutatni az új osztálytársatokat, fogadjátok Zaynt szeretettel - mondta mosolyogva az osztályfőnök, mire Zayn kedvesen intett az osztálynak, majd megakadt a tekintete rajtam és halványan elmosolyodott. Hát ez nem lehet igaz.