II. FELVONÁS: TIZENHETEDIK FEJEZET

1.6K 112 13
                                    

LOUIS / JELEN

Pár hétnyire voltunk a jelmezes próbáról, és a feszültség egyre csak erősödött.

Harry jelenléte a társulatban, a színdarabra példátlan figyelmet hozott. A jegyek abban a pillanatban elkeltek, hogy kiadták őket. A listán lévő celebek, és nemesek száma vetekedett egy Királyi esküvőével. Rettegtem, hogy elbaszom majd, és a visszatérő rémálmom valósággá válik. Vagyis a pofára esés. A próbák az életemmé alakultak. Amikor nem Gigi-vel, és a többi táncossal gyakoroltam, akkor plusz órákat maradtam a stúdióban, a szólómat tökéletesíteni. Azonban nehéz volt koncentrálnom a munkámra, amikor minden ötödik percben valaki odajött hozzám Harry-ről panaszkodni. 

Niall dühös volt rá, amiért elvette tőle az irányítást, és más kottákat adott a klarinétosnak. Zayn még mindig elkeseredett a szólója elvesztése miatt. Liam amiatt volt kiakadva, mert Harry visszautasította, hogy használják az arcát a program újságban. Ajánlásra, inkább egy elvont rajzot kellett használni. Maurice konkrétan egy hadifogoly lett.

Még a lányok is felcsattantak. Mindkettőjük szólóját számtalanszor megváltoztatta, és elvárta, hogy ott legyenek az összes zavaros próbáján. A közös munkák között tudtak csak egy kicsit aludni. Minden reggel úgy néztek ki, mint a vámpírok. Sápadt arcszín, fekete karikák a szemek körül. Két halott hattyú.

Nem tudom én hogyan szabadultam meg a haragja elől, figyelembe véve, hogy utáltuk egymást. A saját dolgommal törődtem bármiféle dráma nélkül. Vártam mikor érkezik el hozzám. Harry a sötét fürtjei mögül bámulta, ahogyan mozgok a stúdióban, mint egy takarító rendszer. Felkészítettem magam már valamilyen rosszindulatú beszólásra a technikáimra, de nem érkezett semmi. Volt amikor meg is dicsérte a táncomat.

- Nem is olyan borzasztó Louis.

- Nagyon szépen megbaszhatod.

Még így is nehéz elviselnem a sok panaszkodást, ami egyre csak nőtt. Főleg, mikor Liam bekörnyékezett az öltözőmben, hogy fel is világosítson mi is folyik éppen.

A széthordott tánc cipőmet húztam fel a dühvel telei megjelenésekor.

- Véget kell vetnie ennek! - kapta el Liam az üveg vizemet. Mielőtt a szájához emelte volna, azért kiloccsantott belőle a padlóra. Körbe-körbe zsongott a szobába, fel sem fogva azt, hogy sánta. - Mindent megváltoztatott a bemutatóban az ő  igényeire! És most még interjút sem csinál a reklámozás miatt. A Reggeli Műsor!-ban lett volna helye. Egy műsor lett volna a táncról, amit nem a Szigorúan Táncolni -ban láthatunk. Óriási lett volna ez nekünk!

- Ez az a rész, amikor elmondom, hogy én megmondtam, vagy...

Olyan ideges, hogy már remegett. Sosem láttam olyan nyugodt személyt, mint Liam így elveszteni a kontrollt. Nyugalommal és könnyed kegyelemmel személyesítette meg a balettot, nem számított mennyit dolgozott, leplezte az idegességét. Na, most ez mind szétesett. Harry elvette belőle az összes udvariasságot, amit eddig mutatott.

- Beavatkozást rendezek.

- Ő nem egy drog függő Liam, csak egy fasz.

- Mindenki beleegyezett, még a lányok is, pedig tudod, hogy van egy lágy pontjuk felé.

- Nem fog bele menni. - mondtam a fáradt tükörképemet nézve. - Mindannyian próbáltunk vele beszélni. Semmi sem használ.

- Mindannyian próbáltunk vele beszélni egyénileg. Ha a társulat egy szobába összegyűlik, nem lesz más választása, mint hogy feladja. Az erő a létszámban lesz.

Be kell vallanom, az ötlet, hogy Harry-nek nyilvános lehúzást szervezünk elégedettséggel tölt el. Már látom is a legyőzött arcát, ahogyan egy egész társaság, azt mondja neki "nem"

Flightless Bird // l.s. ✔️Where stories live. Discover now