1.Fejezet

518 30 2
                                    

     Hyunjin Pov:

   Ma is egy hihetetlen koncerten vagyok túl. Amikor a közönség velem énekelt egyszerűn hihetetlen érzés volt. Imádom a rajongóimat  és ezt próbálom  éreztetni velük. Hazafele vettem az irányt. Szeltem a sötét utcákat amikor egy ijesztő hangot hallottam. Sikolyt, majd egy lövést. A vér megfagyott ereimbe. Lépteket hallottam ám mielött  tulajdonosára fény derült volna  futni kezdtem ahogy a lábam bírta.  Meg sem álltam a bejárati ajtómig  majd mikor be léptem a lakásba  bezártam az ajtót. 

Másnap reggel fáradtan keltem és indultam a táncpróbámra. Az úton a híreket kezdtem olvasni de amikor megláttam egy bizonyos cikket ismét  elkapott az a a fojtogató érzés ami nem más mint a félelem.  A cikkben ez állt : 

A múlt éjjel 12:20 körül a Jongno kerület utcáin fejbe löttek egy 19 év körüli lányt. Feltehetőleg a hírhedt  maffia a Stray kids áll a történtek mögött bár bizonyiték nincs rá. Ha valaki látott vagy tud valamit kérjük jelezzék a szöuli kapitányságon !  

Ezt olvasva egy kisebb sokk kerített hatalmába ám ebből a sokkból egy mellkas rántott ki. Mikor felnéztem a lélegzetem is elállt a látványtól. Magas volt , festett szőke haja beállítva, fülében pirszingek díszelegtek. Fekete bőrkabátján és nadrágkán láncok lógtak Rosszfius kinézetét ellensúlyozta tökéletes arca melyet szeplők borítottak , és őzike szem melyben el lehet veszni. Ám hangja oly mély és ijesztő volt hogy libabőrös lettem. Mikor újra telefonom képernyőjére pillantottam tudatosult bennem hogy késésben vagyok így egy gyors meghajlás után szapora léptekkel igyekeztem a próbaterem felé.

Mikor leállt a zene fáradtan estem a földre. Mikor kicsit össze szedtem magam el mentem össze szedni a cuccaimat és átöltözni. Megint sikerült sötétedés után végeznem így minél gyorsabban probáltam szelni az utakat. Sikeresen hazaértem de mikor kinyitottam a hűtőt vacsoráért kutatva tudatosult bennem hogy a hűtőm üres. Lemondóan sóhajtottam majd felkaptam a fekete maszkom a sapkám és kabátom mikor ezekkel megvoltam elindultam a legközelebbi kisboltba. Szerencsémre nem voltak sokan így gyorsan össze tudtam kapkodni amire szükségem van ám a bolt bejárata feletti kis csengő megszólalt jelezve hogy beléptek az üzletbe. De nem egy ember volt. Több cipő kopogását hallottam a sorok között egészen a kasszáig .  A beszélgetésből csak pár szót hallottam. Valami tartozásról volt szó és arról hogy ha az ember nem fizet megölik. Ekkor kicsit megijedtem de nem adtam hangot félelmemnek és csak csendben hallgattam a történéseket ám mikor a pisztoly elsült elejtettem mindent ami hangzavart csapott.  Ijedtemben gondolkodás nélkül kifutottam az üzletből hazafele de valaki követett. Teljes erőmből futottam de üldözőm gyorsabb volt és utolért.  Megfogta a csuklóm és vissza rántott. Ekkor éreztem hogy nekem itt végem. De mikor üldözőm arcára néztem valahogy megnyugodtam . Én magam sem tudom hogy mi késztetett megnyugvásra, talán a fiú aranyos mókus arca ami azt sugallta nem bántana. Ám valami szemet szúrt. Az aggódó tekintete amit nem tudtam hova tenni .  Így meg kérdeztem. 

 -Mit akartok tőlem?-kérdeztem remegő hanggal.

-Olyanba keveredtél akaratod ellenére amibe nem szabadott volna. De most nagyon jól figyelj! Nem lát a főnök úgyhogy most elengedlek de nem mondhatsz senkinek semmit se arról amit láttál és hallottal se arról hogy találkoztál velem mert mindkettőnknek annyi . 

- Miért?Kik vagytok?

-Az mindegy megígéred?

-Igen de neked ebből nem lesz bajod?

-Miből?

-Hogy szembe szállsz a főnököd parancsával.

-Majd azt mondom hogy túl gyorsan futottál és nem értelek utol. A legnagyobb amit kaphatok hogy balfasz vagyok. De most fuss minél gyorsabban mielöt még valaki meglát.

Az elrabolt IdolWhere stories live. Discover now