17.-Elég

124 7 4
                                    

Az első úticélnak a Central Parkot néztem ki.A bandával voltunk itt fellépni első nap mikor megérkeztünk.Volt ott egy isteni waffel árus, akinél minden féle finomabbnál finomabb édességek voltak Tudom, hogy Ami nagyon édesszájú így reggelinek ez szerintem tökéletes lesz.
-Nos pányok, menjünk a Central parkba reggelizni.- mondtam és Ami mellé sétáltam .Odasúgtam a fülébe, hogy.
-Van számodra egy édes meglepetésem.-röhögtem.
Felnézett rám nagy szemeivel és hatalmas vigyor lett az arcán.Hát komolyan mondom, ki unná ezt a látványt meg?

Amélia Coraline Marsal:

Édes meglepetés nekem ?Tudtam, hogy valami finomságról beszél.Ismer.Így az úton ahogy sétáltunk végig vigyorogtam.
Kicsit meglepődtem, hogy jött Gigi is mivel Dami azt mondta, hogy ketten leszünk ma , de mégis csak a barátnője és gondolom ritkán találkoznak ők is, így megpróbálok a folytonos gonosz viselkedése ellenére is kedves lenni vele.Damiano mellettem Gigi pedig mögöttünk jött.Gondoltam hátramegyek mellé és beszélgetést kezdeményezek, hogy megismerjük egymást.Így is tettem, de amint hátrább álltam ő hangosan odaszólt Damianonak és mellérohant, szorosan átölelve kezét.Hát jó akkor majd én elleszek itt egyedül.Dami hatranézett és megállt mikor látta kicsit csalódott arcom.
Ritkán, de akkoris nehezen mutatom ki a véleményeket a dolgokról és az érzéseimet is.Régen nem így volt de hosszú évek teltek el.Újra meg kell ismernem a legjobb barátom.Bevárt engemis és most én áltam közösen bal oldalamon Dami jobbomon meg Gigi.Itt az alkalom a beszélgetésre.
-És Giorgina, mesélsz egy kicsit magadról?-kérdeztem felé fordulva.
Egy rejtett szemforgatás után válaszolt.
-Mit szeretnél tudni?-motyogta kicsit sem kedvesen.
Gondoltam, hogy ez így egy érdekes beszélgetés lesz de ennek is csak pozitívan futottam neki szigorúan Dami miatt.
-Mondjuk, hogy hogy ismerkedtetek meg Damianoval vagy hogy mit tanultál, mit dolgozol, tudod ilyen általános dolgok.-mondtam mosolyogva.
-Hát a mi nefismerkedésünk szuper romantikus volt.Az első találkozás a banda fotózásán volt , ahol dolgoztam .Egy nehéz estén voltam túl amire jött a fárasztó munja így a kávéautómatához mentem.Egyszercsak odajött hozzám és bókokt a megjelenésemre.Kérdezősködött a munkámról barátaimról.Megittunk közösen egy kávét és számot cseréltünk.A dolgok meg úgy felgyorsultak,hogy teljesen összefolytak a napok Már 1,5 éve vagyunk együtt boldogok.- mondta büszkén Gigi és feltűnően megcsókokta Damit.
Alapjáraton az ilyenek úgymond nem zavarnak, de ezt a heves csókcsatájukat látva picit fura és eddig ismeretlen érzés járta át a testem.Megmondani nem tudom, hogy mégis miért, de zavart.Damiano vette észre, hofy ottvagyok énis.Odaértünk a helyre ahova jöttünk.A park csodás volt.Szó szerint lélegzetelállító.Gugivel a beszélgetést annyira nem is beszélgettem ezután.Ő nem nyitott felém akkor úgygondoltam, hogy én miért nyissak.A legjobban az fájt, hogy Damiano észre se vette, hogy nem is beszélgettünk.Ennek a napnak az lett volna a lényege, hogy felevenítsük a régi emlékeket, erre Gigi miatt nem is figyel rám.Az egész reggelink alatt nyomkodtam a telóm míg ők smaciztak, beszélgettek meg hasonlók.Ezt az oldalát meg se ismertem neki és ez a csalódottság amit éreztem nagyon elszomorított .Tudom, hogy nem ugyan az az ember mint régen, de hogy ennyure más azt nem is gondoltam volna .Úgyvoltam, hogy elmegyek sétálni egyet.Feláltam és elindultam mikor megszólalt és utánam indult Dami.
-Hova mész ?- mondta és elkapta a karomat.
-Kicsit sétálok, hanem gond.-hajtottam le a fejem.
-Veled menjek ?- kérdezte amire hirtelen melegség járta át a szívem.
Már mondtam volba, hogy az remek lenne mire Gigi futott utánunk és elkezdte visszafele rángatni Damiano karját.
Csak néztem magam elé és összetört a régi emlékképem róla, apró millió darabra.
-Ne.Megleszek egyedül.-mondtam és elindultam.
Ennek a lánynak a személyiségét nem bírom elviselni még a legjobb barátom kedvéért se.Nem szinpatikus és kész.Túl féltékeny pedig én nem elvenni akarom a barátját csak a barátja akarok lenni.Elkezdtem sétálni és amikor 3x lattam ugyan azt a szobrot, hát megilyedtem.Elővettem a telefonom és megnyitottam a térképet.Annyira belemélyedtem, hogy arra eszméltem fel, hogy összeütközök valakivel.Ráestem a fenekemre , az illető meg mellém.Rámnézett az egyébként nagyon szép barna szemeivel és elmosolyodott.
-Szia.Michael vagyok Michael Fox.-mutatkozott be és nyúhtotta a kezét.

Sziasztok.Régen hoztam részt, nade ma megjöttem a kövivel.Remélem elnyeri a tetszéseteket.Jó olvasást.❤☺

A múlt már a múlt D.D Ff  EZEN FUT TOVÁBB A TÖRTÉNET!!Donde viven las historias. Descúbrelo ahora