Sziasztok!
Először is szeretnék köszönetet mondani a 3K megtekintésnek, illetve a 256 csillagnak amit kapott a könyvem Uwu.
Iszonyatosan hálás vagyok,azért mert,várjátok és olvassátok a részeket.Amik még mindig tele vannak hibákkal,még nyelvtanilag is.
Amit egy idő után kifogok javítani DE még előtte be szeretném fejezni a könyvet,hogy ne keljen még ennél is tovább várni a folytatás(ok)ra!
Innentől kezdve pedig egy kicsit rendszeresebben fogom hozni a friss updateket,de leszögezem nem ígérek semmilyen biztos időpontokat,mert amilyen vagyok,elfelejtem és megcsúszom valami végett...de mind egy is!
Utóiratként pedig: Igyekszem aktívabb lenni,és mégegyszer köszönöm a türelmeteket!
További szép napot/estét..üdv Eszti!
**
**
**
**
Wh
-Nyugodjon meg, uram!Bár rengeteg a teendőnk,de ígérem,hogy hamarosan végére járunk az ügynek!S az Ön legnagyobb megelégedésére,megbízatásának eleget fogunk tenni.Mi sohasem okozunk csalódást-tette még hozzá Wonho,aztán arra gondolt,hogy lehet mégsem kellet volna ezt mondania.Mert ha ez a beszélgetés kitudódik..Jeonguk fejét veteti...
A telefont leteszi s Jiwo felé fordul,aki mind eddig türelmesen s csöndben várt az íróasztal előtt.-Kérem foglaljon helyet-mutatott a férfi az egyik székre,Jiwo leült s kabátját elrendezte.-A nevem Park Jiwo,az eltünt unokám ügyében jöttem.Már 2 egész hete nem tudok róla semmit!-mondta a nő könnyeivel küszködve.Hangjából pedig méregként áradt a szomorúság.A férfi kissé bűntudatosan elnézett a nőről,majd kissé hezitálva megszólalt.
-Nézze asszonyom,mint már korábban is mondtuk amint megtudunk valamit az unokájáról..-a férfi úgytett,mintha nem tudná azt a bizonyos nevet s a nőre nézett tetetett, kíváncsi szemekkel.
-Jimin,a neve Jimin.
-Nos,amit unokájáról Jiminről, megtudunk valamit,azonnal értesíteni fogjuk Önt!De adddig is kérem,legyen türelemmel!
-Rendben..-felelte a nő-várni fogom a telefonjukat!-mondta,miközben kifelé ment.
-Marie,kérem kísérje ki Miss Parkot!-szólt ki az ajtón,miközben a telefonjáért nyúlt,mint akinek temérdek dolga van.
-Erre parancsoljon!-mutatta az utat a lány a kijáratig.
***
Jm
A nap bágyadt sugaraira tért magához Jimin.Az ismretlen szobában félhomály uralkodott,ő maga pedig arccal az ablak felé volt fordulva.Egész teste zsibbadt,alig érzékelte a testét.Karjai.lába de még a feneke is sajgott a fájdalomtól.Megakart fordulni,de nem tudott.Egy hozzá szorosan tapadt test megakadályozta.
Jeonguk mögötte,egyenesen a tarkójára fújta meleg szusszanatait.Majd arcát jobban belé furta nyaka és válla közé, mikor megakart mozdulni.Jimin megborzongott.Akaratlanu is elvörösödött,s minden cselekedete bevillant.
*Hangos sóhajok,kélyes mozzanatok*-egyszóval minden,amit egy ember szexuálisan túlfűtve tesz az ágyban.Vérvörös fejét a párnához szorítja,szemeit becsukja s igyekszik eltűnni.De mind hiába,ha a szemed csukva is van az elméd attól függetlenül nyitva.Ezért minden amit teszel,tettél és elakars felejteni mindig bevillan.Még a legjobb pillanatokban is.
