36. rész

80 0 0
                                    

- Hát de nem én kezdtem! Próbáltam kihúzni magam }:). De sajna nem jött össze.

&&&&& Pár órával később &&&&&

Én miután nagy nehezen ki mentetem magam és fel mentem a szobámba, bedugtam a fülesem a laptopomba. Ahogy ott hallgattam a zenét, éreztem hogy valaki be akar mászni a fejembe.

- Eliza, hallasz?? Kérdezte meg egy ismerős hang.

- Igen Adam!! :) Mondtam kedvesen.

- Mit szeretnél? 

- Semmit csak be menni hozzád és beszélgetni egy kicsit Derekről és Itanről!!!!!

- De én nem akarok róluk beszélni...és kész!!!! Mondtam neki durcásan. 

- De muszáj lenne, hisz te még mindig nem tudod hogy mit akarsz!!!!

- Ez igaz de én akkor se akarok beszélgetni. - Csak hagyj békén! Mondtam szomorúan.

- Akkor be megyek. - Jó?

- J-jó. Egyszer csak kinyílt az ajtó és Adam be lépet a szobámba, s leült az ágyam szélére és kb. olyan egy percig csak bámultuk egymást és utána megszólalt!

- Héj életem, nya nyéz a szembe!! Elkezdet nyávogni mint egy kisgyerek.

- Nem kéne nyávogni, gyrágám!!! Én is elkezdtem nyávogni.

- Pont te beszélsz? Kérdezte egy kaján mosoly kíséretében.

- IGEEENNN..!! :) Mondtam nevetve, ő erre elkezdet csikizni, én meg majdnem le estem az ágyamról a röhögéstől.

- NEHEEEHHEE.... LÉCÍÍÍÍÍ NEHHHEE!!!!

- DEHHHEE!! Mondta nevetve.

- JÓHÓÓÓ, feladom!!!

- Akkor beszélünk? Kérdezte, és le szált rólam

- Igen...!!! Mondtam félve, persze tudtam hogy muszáj ki beszélnem magamból az eddig történteket.

- Akkor hallgatlak.

- Huh, nos az van hogy nem tudom...hogy mit csináljak, mert félek... 

- Mitől? Kérdezte meg Adam.

- Hát hogy mindent elveszitek azaz titeket...!!

- Minket soha nem fogsz elveszteni, főleg engem nem fogsz. Mondta kedves és megnyugtató hangon, amitől egy kicsit jobban éreztem magam.

- Tényleg...? - Soha?

- Soha de soha!!! Mondta, és megölelt.

- Hát itt meg mi folyik? Lépet be az ajtón Emma, aki meg lepetten nézet minket.

- Semmi, csak jó éjt szakát kívántam az én drágámnak. Mondta egy mosoly kíséretében, és ki ment a szobámból. 

- Tényleg csak ezert jött?? Kérdezte Em.

- Igen, csak ennyi volt. Mondtam egy kicsit idegesen.

- Okkééé!!! És ezzel a mondattal ki is ment. 

##### Pár perccel később ##### 

- Eliza?

- Igen? Kérdeztem vissza.

- Azt amit az előbb elkezdtünk beszélgetni azt majd még folytatjuk, okés?

- Rendben, és szeretlek. És én a ezzel a mondattal kiléptem a beszélgetésből, és lefeküdtem aludni, nem igazán voltam boldog de nem mondhattam meg Adamnek mert akkor kérdezni hogy mi a bajom, és inkább nem kockáztatok azzal hogy baja esik a bátyámnak vagy esetleg másvalakinek akit szeretek. De ettől eltekintve jó nap volt.


Egy szerelem, egy kötödés, és a titok! ((Lassan befejeződik))Where stories live. Discover now