Az Álpasim. (Larry fanfiction)

11. Most Mi A Francot Kezdjek?

Harry:

Vasárnap van, pénteken egy gyors szájra puszival elköszöntem Loutól, majd elhúztam. Olyan ideges voltam, hogy azt hittem, elhányom magam.
A kék szeműm azóta próbált velem találkozni, de rosszullétre hívatkozva közöltem vele, hogy nem tudok még pár napig elmenni hozzá. Igazság szerint ma találkozom Taylorral. Igen, tudom, hogy hangzik ez, de csak tisztázni akarok vele pár dolgot. Megmondani, hogy szerelmes vagyok valakibe. Aki egy fiú. És csodálatos, kedves, imádnivaló, és rosszfiús, és ahj... Szóval igen.

Taylor és én a középiskolában találkoztunk. Akkoriban kezdtem sejteni, hogy meleg vagyok, és ironikus, de megijedtem a gondolattól, így megkértem Taylort, hogy legyen a barátnőm. Ismerős szituáció, nem? Szép lánynak gondoltam, és azt hittem, ez majd segít, hogy kiverjem a fejemből azt a "hülyeséget". Tévedtem.
És bár ez pár nap után feltűnt, mégis vele maradtam. Biztonságot adott a tudat, hogy nem fog fény derülni a titkomra. Szégyelltem a melegségem.
Vele vesztettem el a szüzességem. Mielőtt kiléptem volna a szobája fürdőjéből, megnéztem néhány meleg pornót, hogy.... Szóval igen. Életem legrosszabb döntése volt, hogy letagadtam saját magam. Bár szar, hogy sokaknak nem tetszik az, amilyen vagy, de kit érdekel, ha lesz, aki úgy szeret, ahogy születtél? Persze, erről így évek múltával könnyű beszélni.
Mindenesetre... Megint egy színjátékba menekültem, csak a vicc az, hogy végül az egész valóra vált. A sors furcsa fintora.

- Basszus... - rezzenek össze, amikor parkolás közben majdnem leviszem egy fehér autó orrát.
Minden rendben lesz, csak ne hányd el magad. És ne hozd fel a szakítást.

Fú, a szakítás... Nem volt szép dolog tőlem, de... Szó nélkül zártam le a "kapcsolatot", konkrétan úgy, hogy elköltöztem egy másik városba... Ehh, ez így sokkal szarabbul hangzik. Mentségemre legyen, csak azután léptem le, hogy rányitottam, miközben a legjobb haverom kefélte éppen halálra!

- Maci? - bukkan fel a szemem előtt egy szőke hajkorona, én pedig kecsesen pofára esek.
Egy egész kávézónyi ember fordul felém... Éljen.
- Hahahh. - nevetek kínosan, mintha nem épp most égettem volna le magam mindenki előtt.

Taylor mosolyogva végig néz rajtam, miközben igyekszem leporolni a fekete farmerom, és úgy ül le a székre, mint valami kur... Akarom mondani, mint egy vékony táncos nő.
- Maci, jól nézel ki. - vigyorog rám.
Azt viszont tagadni sem tudom, hogy milyen gyönyörű. Mert fotós vagyok, és ehhez van érzékem, és ő...

- Ne kezd, csak azért jöttem, hogy elmondjam, van valakim. Bármit is akarsz, tőlem nem kapod meg. - szólalok meg hűvösen.
Ez az, Harry, csak lazán.
- Ajj, maci... Mégis kid lenne? - hajol előrébb, és szó szerint az arcomba csámcsog.
Jézusom...
- Taylor ne csináld ezt!
- Mit? - pislog ártatlanul. - Fogadjunk rám gondoltál, még szex közben is.
- Évekkel ezelőtt láttuk egymást utoljára.
- És?
Még mindig nem sejti, hogy meleg vagyok?
- Taylor, én...
- Ss. - nyomja a mutató ujját a számra, én meg alig észrevehetően elfintorodom.
Add uram, hogy nem volt előbb vécén, mert eléggé úgy érzi az orrom...
- Te engem akarsz. - jelenti ki lassan. - Rám vágysz, és....

- Harry? - vág közbe egy karcos hang, és most akkorát bukfencezik a gyomrom, hogy teljesen elzöldülök.
Istenem, miért történik ez velem??
- Lou! - pattanok fel ijedten.
Megvető pillantása rögtön megrémiszt.
- Szóval beteg vagy, mi?
- Én...
- Semmi te! Baszki, még elmentem a város túlsó felére is, hogy megvegyem neked a rohadt teádat, mert gondoltam megleplek. - túr csalódott mosollyal a hajába.
A francba!
- Nem, félreérted! - kapok észbe.
Ez nem egy hülye film, hogy most minden tönkre menjen.
- Igen? Ezen mégis mit lehet félreérteni?
- Lou, ahj. - konyul le a szám sarka.
- Már bocs. - áll fel Taylor az asztaltól, és csak most kezdődik a buli. - Te ki vagy?
- Én? - akad még jobban ki Louis. - Mert te ki vagy?
- Harry barátnője. Gimi óta.
Hogy. Mi. A. Kurva. Élet?!
- Taylor! - dörrenek rá, de egyikük sem figyel rám.
Bezzeg a kávézó emberek....
- Igaz ez? - fordul végül felém Lou.
- Dehogy! Szakítottam vele, még évekkel ezelőtt. Hiszen tudod, hogy meleg vagyok!
Reménykedve pislogok a keserű kék szemekbe.... Istenem, vedd már észre, hogy teljesen oda vagyok érted!
- Hogy mi? - visít közbe a szőke. - Te buzi vagy?
- Mi? - rökönyödök meg.
Egy ideje már nem hívtak így... Furcsa érzés újra megtapasztalni, hogy vannak akik undorítónak találnak. Ezek szerint Taylor is...

- Már bocs, ribanc. - töri meg a csendet Lou. - De igen, Hazzy meleg, és ha nem húzol el, közelebb megismerheted a segged, azt garantálom.
Oké, most megfenyegetett egy nőt, de leszarom! Ezek szerint hisz nekem?
Kérlek, Louis...
- Ti köcsög... Nyomorék faszok! - ordítja magából kikelve, és az egész helység elcsendesedik. - Rohadjatok meg! Tudod mit, te kis buzi? - bök felém hegyes műkörmével. - Nem kell a pénzed! Mert igen, csak azért jöttem, kinek kellene egy ilyen mint te? - vicsorog, majd fogja magát, a, székre akasztott kabátjáért nyúl, közben jól felborítja a kávéját, és kiviharzik.
Hát ez.... Fájt.

- Hazz, kicsim. Itt vagy? - szólal meg a szerelmem pár perc után.
A többi ember már ránk sem hederít, de mégis érzem a pillantásokat magamon. Amikor Taylor elkiáltotta magát, hogy buzi vagyok.... Ferdén néztek rám. Utáltak anélkül, hogy igazán ismernének.
- Édes... - simít le valamit az arcomról.
Sírok? Észre sem vettem.
Felvezetem tekintetem arcára, és közelebb hajolok.
- Ne haragudj rám. Azért nem akartam veled találkozni, mert először leakartam rázni, érted? Bocsáss meg. - suttogom a nyakába.
- Sss... Semmi baj. - ad egy puszit a hajamba. - Haza jössz velem? - kérdezi fáradt hangon.
Tudom, hogy nem tette magát túl ezen.
Ami történt, az ellene is volt. Olyan rosszul jött ki az egész, basszus!
- Igen, Lou. Bármikor. - ölelem szorosabban, ő pedig egy nagyot sóhajt.
Lesz mit ma megbeszélnünk. De először.... Döntöttem. Neki adom magam.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Halihó guyzz!
Széthasad a fejem, de remélem tetszik a rész! <3
Egy kérdésem lenne, és aki amúgy nem kommentel, akkor most légyszi, mert tudni szeretnék valamit. A következő rész lenne a "nagy" pillanat, és... Szóval... Legyen 18+? Kérlek, reagáljatok :')
És igen, szerintem érezhető, hogy bizony nem sok rész van hátra, de nyugi, már az Életem Szerelme - történeten kívül hamarosan publikus lesz még 2 sztori is! Yeyy <3