3. Fejezet (Serpentina)- Elmeharc

55 2 0
                                    

Az igazság mindig a saját fényével világít, míg a hazugság a sötétségben rejtőzik, de a valóság puszta jelenléte elég a sötétség eloszlatásához.
Loyolai Szent Ignác

Az elmémben rohanva siettem, hogy vagy a támadót, vagy legalább a nyomait megtaláljam. Körülettem a földön kavargó ködszerűség gomolygott, és halvány fénnyel vezetett. Hamarosan odaértem egy ketrechez, amiben egy állati fura lény ücsörgött teljesen nyugodtan. Nagy volt, lila, és egy kesztyű volt a kezén.

- Thanos? - tippeltem, de bejött. A lila izé felállt, gondolom, hogy fölém magasodhasson.

- Eltaláltad Csínytevő lánya.

- Oh, ilyen jelzővel még nem illettek, de határozottan nem tetszik.

- Egy hűséges szolgám kapcsolt össze az az elméddel. Szeretném, ha csatlakoznál a seregemhez.

- Ez nagyon cuki. Gondolom most jön az, hogyha segítek letarolni a földet, azzal igazából nekem tesz szívességet. Annyira kiszámíthatók - biggyesztettem az ajkamat.

- Nem sokaknak adatik meg a lehetőség, hogy az oldalamon harcoljanak.

- Hála égnek! Így is van egy csomó dolgunk - tettem össze a tenyereimet, mintha imádkoznék. - Hadd adjak egy jó tanácsot Padlizsán! Ha valakit be akar szervezni a világuralommal kapcsolatos terveibe, NE TÖRJÖN BE AZ ELMÉJÉBE! - kiabáltam rá.

- Sejtettem, hogy így reagálsz majd. Mi lenne, ha kapnál némi kompenzációt?

Karba fontam a karomat. Ha valamihez értettem, akkor az az üzlet.

- Hallgatom.

- Ha jól értesültem, akkor száműztek téged Asgardról, közvetlen a születésed után.

- És? Asgard elpusztult a Ragnarökben, a nép maradéka most máshol lakik.

- Mi lenne, ha Asgard a régi fényében tündökölne, te pedig uralkodhatnál rajta?

- Előbb lenne apám a király. Egyébként Thor az uralkodó.

- És ha Thor nem lenne útban?

- A nép sose fogadna el engem.

- Úgy tudom értesz az emberekhez.

Hosszú csönd következett.

- Nem, ez nem tetszik - szóltam végül. - Túl sok a buktató. Találjon ki mást - fintorogtam.

- Nagyapád mondása volt ha jól tudom.

- Mi?

- A bölcs király sosem akar háborút... - kezdte.

- De jó, ha mindig készen áll rá - fejeztem be.

- Te bölcs vagy Serpentina - győzködött. - Biztos vagyok benne, hogy nem akarnál háborút. Ennél fontosabb számodra a családod, a néped...

- Én pedig biztos vagyok benne - szakítottam félbe, - hogy tudja, mekkora kockázattal jár, ha manipulálni próbál valakit, aki maga is jártas benne. Általában nem mondom ezt, de vagy nyílt lapokkal, játszik, vagy őrületet bocsátok magára. Tudja mágia, plusz az elmémben van, vagyis a felségterületemen, ahol nekem van nagyobb esélyem a győzelemre. Szóval csicseregjen madárka, vagy megsütöm ebédre.

Egy szempillantás alatt eltűnt minden érzelem az arcomról és fenyegetően közelebb léptem a ketrechez. Száraz, hideg levegő kezdett fújni, meglebbentve néhány tincsemet.

- Még találkozunk, hercegnő - búcsúzott el Thanos, és én magamhoz tértem.

E/3 az ájulás után két nappal, az első tanítási nap

Egy Forgószél, És Egy Nyári Szellő A RoxfortbanWhere stories live. Discover now