1. (T)

23 3 1
                                    

...ha mondjuk életed szerelmével nem szalasztanál el egy alkalmat sem.
Tehát nem olyan lennél, mint én.
Képzeljünk el egy szituációt. Hmm... Például egyfelé indultok haza az iskolából. Na eddig még teljesen rendben van a történet. Tegyük fel, hogy még meg is szólít, amit nem igazán gondoltál volna, de szívesen beszélgetsz vele. Majd villámgyors döntést kell hoznod. Vagy lefordulsz és elrohansz a buszodhoz, ami perceken belül megérkezik és kb. tényleg szaladnod kell, hogy elérd, akár még a vádlid is begörcsölhet. Vagy mész eggyel későbbivel, amiért senki sem haragszik meg rád, és kerülőúton ugyan, de azzal a bizonyos személlyel töltheted az idődet.
Igen, mivel látjátok a címet, az utóbbit választod és gondolkodás nélkül szépen lassan sétálsz tovább a választottaddal együtt. Beszélgettek, olyan sok közös témátok van. Megvitatjátok az elmúlt pár évet, rájössz, hogy mindig is igazad volt, mikor a barátnődnek azt mondtad, hogy nem is visszahúzódó, amikor olyan társaságban van. Sok kérdésetek van egymáshoz, és egyáltalán nem erőltetett az egész. Vicc nélkül nem figyelitek az időt, már a következő buszod is lekésted. Mire erre rájössz azt mondja:
-Felajánlanám, hogy elkísérlek a buszmegállóba, de igazából engem is várnak otthon. De figyu, ez tök jó volt gyakrabban csinálhatnánk ilyet - kacsint egyet, majd elsétál. Köpni, nyelni nem tudsz, sosem gondoltad volna, hogy ennyire fesztelen lehet az egész.
Nem reménykedsz nagyon, mert ha minden értesülésed jó, akkor éppen alakul valakivel, na jó azért egy picit mégis. Este kiraksz insta storyba egy állatvédő szervezet posztját, mert fontosnak tartod az ilyet. Elmész lefürdeni, megvacsizni, majd lefekszel. Már épp el tudnál aludni, amikor rezeg a telefonod. Bosszankodsz egy sort, hogy mégis ki a fene kereshet téged ilyen későn, mikor meglátod, hogy Ő írt. Az insta storydra írta, hogy mennyire felháborítja az, ahogy egyesek bánnak az állatokkal. Ugyanazon a napon nagyjából harmadjára fagysz le „Hogy lehet ennyire cuki". Éjjel egyig beszélgettek addig, amíg már tényleg ragad le a szemed. Elköszönsz tőle, és mivel már rég feloldódtál a társaságában, azért odabököd a végére „Azért nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar újra beszélünk". Amire csak annyi a válasz:
-Szép álmokat, hiszen megmondtam, hogy gyakrabban csinálhatnánk ilyet.

Mi lett volna ha... Where stories live. Discover now