THE END

51 3 2
                                    

Szeretnék mindenkitől elnézést kérni előre is, akik hosszabb történetre számítottak. Ám ezt a részt hosszúra tervezem aztán meglátjuk hogy sikerül.

Jó szórakozást.

.............................

Még egy hét azóta, hogy legyengültem, persze az okát még mindig nem tudom. Orvoshoz meg az megy akinek 6 anyja van.

De nem szidom szegény orvosokat hisz semmi okom nincsen rá.

Viszont eszembe jutott egy elvetemült ötlet, ezért egy gyors átöltözés után már indultam is a boltba. Útközben milliószor újra gondoltam, de a vége folyamatosan ugyanaz lett. Ezen egész addig törtem a fejem míg a bolt előtt nem találtam magam, lassan lenyomva a kilincset léptem át a küszöböt. Amint ezt megtettem egy kis csengő jelezte az érkezésem.

Beljebb haladva a megfelelő sorok irányába haladtam, odaérve pedig nézegetni kezdtem az árút. Talán sok ideig, mert odajött az aktuális pénztáros.

- Segíthetek? -nézett rám kedves mosollyal az arcán.

- Uhm.. Lehet hogy szükségem lenne rá. Uhm meg tudja nekem mondani melyik a legjobb minőségű? -mutatok a tárgyra amiről kérdezni szeretnék.

- Persze. -mondta majd levett egyet a polcról- Ez az, viszont ennek meg is van az ára fiatalúr. -adta a kezembe a dobozt.

- Nem baj, ezt szeretném. -mosolyodtam el és a pénztárhoz mentem. Nemsokára ő is odaért, kifizettem és már ott se voltam egy köszönés után- Bolond vagyok...

Utam alatt mégegyszer át gondoltam mindent, de már mégse tartom annyira jó ötletnek ezt az egészet.

De már nincsen visszaút.
Körülbelül fél óra után hazaértem és belépve a lakásba a szokásos hülyeség fogadott.
A Chensung kergetőzik, Mark éppen próbálja őket leállítani, Haechan éppen Taeil-t fűzi, hogy maradjon itt estére. Renjun gyilkos tekintetek kíséretében festeget, legalábbis próbál. És Jeno szokásosan ordibál hogy maradjanak már nyugton.

De persze mindig ugyanaz a vége, amikor megérkezek. Mindenki érdekes módon angyalka lesz és csendben csinálja a dolgát.

- Szia nyuszika. -jött ide hozzám életem egyetlen értelme és átölelt majd meg is csókolt.
Ezt viszonozva rá mosolyogtam.

- Szia bubu. -ölelem meg én is gyorsan és már sietek is a mosdóba.
Ott gyorsan magamra zártam az ajtót és elővettem a zsebemből a nemrég vásárolt Terhességi tesztet.

Hát igen, én vagyok az egyetlen fiú aki MAGÁNAK veszi a terhességi tesztet. De mindegy is..

Lassan kibontottam majd a használati útmutatót követve elkezdtem csinálni amit kell. Amint megvolt persze várni kell az eredményre. Így leültem a padlón lévő puha szőnyegre.
Már vagy 20-30 perce fixen bent vagyok de nem tehetek róla, majd azt, mondom fontos dolgom volt és kész. Ám ekkor megláttam az eredményt és szinte sokkot kaptam...

Ez POZITÍV! -kiáltottam fel magamban, majd eldugtam gyorsan a zsebembe és kirohanva a fürdő szobából mentem át a sajátomba, ahol egyből az ágyba dőltem.

- Most mit csináljak? -kérdeztem nyilván a senkitől, de ekkor nyílt a szoba ajtaja és Jeno baba lépett be rajta.

- Jaeminie jól vagy? Legalább fél órát voltál a fürdőben aztán felrohantál ide... De az mi a kezedben? -nézett a tetszre.

Na basszus..

- Ez egy... Terhességi teszt...

- Heh? Minek az? Várjunk... Kinek kell az? -nézett egyből ki kerekedett pillákkal. Remélem nem hiszi azt, hogy megcsalom.

Együtt egy filmben | NominWhere stories live. Discover now