Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!

Klaus Mikaelson 1.💑Part 2

Kérte: WondersQueen és Stella_a_moon_fairy

[*][*][*][*][*][*][*][*][*][*][*][*][*]

A nyári szünet kezdete előtt T/N az ajtófélfának dőlve figyelte ahogy Hope pakol a szobájában.

- Szomorúnak tűnsz - telepedett a fiatal Mikaelson mellé T/N. - Baj van?

- Nincs - rázta meg a fejét Hope -, csak gondolkodok.

- Na és min? - érdeklődött kedvesen a nő.

- Apán és rajtad - lépett íróasztalához a kis vörös. - Hallottam karácsonykor mikor otthon voltam, hogy rólad mesél Elijah bácsinak és Lizzie azt mondta, hogy hallott titeket telefonálni.

- Édesapáddal kizárólag a te iskolai életedről szoktam beszélni, de ezt más gyerekek szüleivel is megteszem - szabadkozott T/N.

- Különös, Josie szerint mostanában randira jársz - ütögette meg állát Hope töprengést színlelve. - A napokban pedig Saltzman doki megengedte, hogy felhívjam Bex nénit és elmondása alapján apa hónapok óta Mystic Fallsba van, mert itt találkozik valakivel.

- Ez bonyolult - sóhajtott T/N -, én inkább egy lelki támasz vagyok, Klaus továbbra is Caroline felé mutat érdeklődést.

- De az is lehet, hogy csak ezt mutatja - csukta össze a bőröndjét a lány.

- Hope - hallatszott egy hang az ajtóból, és Klaus lépett a szobába.

- Szia apa - intett a lány, és T/N felé fordult -, érezd jól magad a mai randnin - szaladt ki a szobából Hope, majd vissza kiabált apjának; - A kocsinál várlak.

- Érezd jól magad a mai randin? - vonta fel szemöldökét Klaus.

- Nem lesz ma randim - ingatta fejét T/N. - Az unokahúgaim nyomozásba kezdtek utánam és ebbe bevonták Hope-ot, majd arra a következtetésre jutottak, hogy van párom és az te vagy.

- Na és tévedtek? - lépett közelebb a férfi.

- Nem, nem tévedtek, de nem kell tudniuk, hogy igazuk van - húzta oldalra ajkait a nő.

- Eddig is tudtuk, hogy igazunk van - állt nénikéje mellé Josie.

- Hol hagytad a másik kettőt? - fordult a lány felé Klaus.

- A kocsinál - felelt Jo -, Lizzie épp azt ecseteli Kolnak, hogy milyen unalmasak az órák és, hogy egy nap vámpír akar lenni.

- Na és te? - bökte meg a lány oldalát Klaus.

- Nem akarok vámpír lenni, csak önálló erőre vágyok - pillantott szemrehányóan nénikéjére Josie.

- Ne nézz rám így, ez nem miattam van - háborodott fel T/N.

- Tudom, ne haragudj - mosolyodott el Josie és magáta hagyta a párt.

- Egy nap megoldom, hogy önálló ereje legyen akárcsak Lizzienek - sóhajtott T/N -, de az elsődleges cél az, hogy ne keljen egybe olvadniuk.

- Hiszek bennd és a képességeidben - nyomott egy csókot a nő homlokára Klaus -, tudom, hogy valóban sikerülni fog.

- Köszönöm - kulcsolta össze ujjaikat T/N és elindultak a Mikaelson család autója felé.

- Annyira tudtam - forgatta szemeit Hope mikor apja és T/N kezeire esett a pillantása. - Soha nem bocsájtom meg ezt a hazugságot.

- Csak van rá mód - lökte meg a lányt Kol.

- Jó ha kapok egy testvért és soha többé nem kell brokkolit ennem megbocsájtok - alkudozott Hope.

- Soha sem eszed meg - forgatta szemeit tökéletesen egyszerre Klaus, T/N és Kol.

- A testvér témára pedig térjünk vissza máskor, rendben? - nyitotta ki a kocsi ajtót Klaus.

- Igen, persze - bólintott Hope és beszállt az autóba.

- Jó utat - hajolt be a lehúzott ablakon T/N és egy diszkrét csókkal elköszönt Klaustól, majd vissza lépett Lizzie mellé.

- Tartsd egyben szeptemberig az iskolát - intett a H/Sz hajúnak Kol, miközben Klaus lassan a kapu felé indult.