4. fejezet 001 szemszögéből

51 4 1
                                    

Majd egy kicsit komolyabban néztem rá.
-Figyelj Tizenhárom-majd erősen megfogtam kezeit, nem akarom elengedni sosem a tenyerei oly melegek voltak
-Úuristen Egy nagyon hideg a tenyered, na, de mit akarsz mondani
-Hát...tudod Papa nem mindig mondja el az igazatszószerint sosem..persze itt nem arra akarok kilyukadni, hogy mikor dicsér téged az hazugság lenne, mert nem azt okkal mondja itt például magamra akarok kilyukadni, azt mondta, hogy Egyes nincs, de első nélkül semmi sincs ezt jól vésd az eszedbe..és még ehhez hasonló kis hazugságai vannak. De még egy másik fontos tudni való Papáról az irányítás a főbb "hobbija" pont úgy irányít itt mindenkit, mint ahogy te a sakkbábúkat. Persze köszönhetsz neki pár dolgot, de ne bízd el magad. Nos kedves Tizenhárom ez az igazi Papa.-majd Tizenhárom táttott szájjal figyelt és szólásra nyílt az ajka
-Egyes?
-Igen?
-Most nem volt látomásom mikor téged kerestelek
-Persze, hogy nem volt hiszen annyira eltökélt voltál és kíváncsi és annyira koncentráltál, hogy képtelen voltál bármilyen látomást előidézni-majd erre tenger kék szemei felcsillantak..olyan gyönyörű
-Szóval ez most azt jelenti, hogy elmúlt?-naiv..ez egy naiv kijelentés
-Nem Tizenhárom, nem, de nem kell félned többé már nem hisz tudsz uralkodni rajta csak koncentrálj és ne félj. Légy olyan bátor amilyen mindig is!-majd mennem kellett, mert jelzett ez az istenverte dolog a nyakamban és kisétáltam mi idő alatt a szobámba sétáltam eltűnődtem azon, hogy mi lenne ha Tizenhárom és Köztem több lenne barátságnál...mindig megóvnám szeretném..


Látomásokba zárvaWhere stories live. Discover now