Story Of Another Us (anime one shots)

Catch Fire ( Miya ikrek)

Hey guys!
Itt is lenne a következő sztori, igen a miya ikrekkel
Ebben a részben előfordul 18+, szóval ha valaki nem akar ilyet olvasni, az hagyja ki!!
Jó olvasást^^

Atsumu szemszöge

Reggel fáradtan keltem és nulla életkedvvel nyúltam a telefonomért, hogy megnézzem az időt,de előtte ikremet kerestem.
Csodálkozva konstatáltam, hogy az alattam lévő ágy üres. Vajon hány óra lehet és hol van Samu? Olyan álmos voltam, hogy észre sem vettem, de egy lépcsőfokot spóroltam, sikeresen a seggemre estem és kezdtem el hevesen káromkodni. A telómat megnézve elkerekedett a szemem. Baszki 15 perc és csengetnek! Na majd megkapja a magáét az a gyökér!

Morgolódva készültem roham tempóban és az utcára kiérve kezdtem el sprintelni. Szerencsére pont a tanár előtt estem be, de így csak egy gyilkos pillantást tudtam ikrem felé küldeni, aki csak elégedetten vigyorgott. Hála istennek ezt az órát is sikerült túl élnem. Szünetben látszólag nyugodtan sétáltam az álodzathoz és egy jól irányzott ütést mértem a fejére amitől telibe fejelte a padot.

-Miya Osamu - szóltam morogva- Mi a francért nem ébresztettél fel?
-Mi vagyok én cseléd? - mondta miközben az ingem gallérját markolta meg.
- Azért igazán szólhattál volna-csaptam el kezeit.
- Szóltam, de Csipkerózsika nem volt hajlandó reagálni - forgatta meg a szemeit
Így el is kezdődött a szokásos harcunk, amit természetesen Rintarou azonnal dokumentált is.
A nap hátralevő részében is szokásosan csesztettük egymást.

*edzésen*

A labda egyenesen a kezembe érkezett, így tökéletesen tudtam feladni Rintarou-nak. A labda földet is ért, ezzel pontot szerezve nekünk.
Sorba szereztük a pontokat, most kell döntenem, hogy kinek kellene feladnom. Samu vagy Aran. Osamu mellett döntöttem, mert el tudott vegyülni és pont jó távolságra volt tőlem. Fel is adtam neki, de nem olyan lendülettel ütötte el a labdát, mint szokta. Már megint energiát spórol?!

-Osamu! Hányszor mondjam, hogy ne olyanokat üss, mint egy reumás, nyugdíjas nénike-kiáltottam el magam.
- Mondja ezt az, aki még a feladásait is elbassza-kontrázott rá.
- Ó! Szerinted rosszak a feladásaim? - néztem rá felvont szemöldökkel - Talán meg kellene tanulni normálisan időzíteni.
Se szó, se beszéd.. 3..2..1..
-Miya fight! - ordított fel Akagi. Suna ezt meghallva elő is készítette a telóját
-Miyák! - szólt fenyegetően Kita-san- Most fejezzétek be- szedett szét minket. Szerencsére ennyivel megúsztuk.
Az edzés végén feltakarítottunk és indultunk is haza.

Otthon csak ledobtuk a cuccaink és én egyből befoglaltam az ágyamat. Samu a konyhában tevékenykedett, mert a szüleink távolléte miatt most ő főzött. Igazából azért piszkálom mostanában többször, mert imádom a reakcióit.
Nemrég körvonalazódott bennem az, hogy lehet érzek iránta valamit.
Arra már rájöttem, hogy vonzódok hozzá, ez lehet kezd szembetűnő lenni, mert amikor levetkőzik akkor nem tudom elfordítani a tekintetem. Lehet már rajta is kapott.
Olyan is volt, hogy nem tudtam elaludni, mert a gondolataim csak róla szóltak,ezért settenkedve a létráról az ágya szélére ültem és gyönyörködtem a látványban, ami meglehetősen jó volt : nyár lévén póló nélkül aludt ő is, ezért tekintetem a fedetlen mellkasára siklott és örömmel térképeztem fel szemeimmel. Alig bírtam ki,hogy ne simítsak végig rajta.
Azt hiszem ma megteszem az első lépést és elcsábítom, de nem kihasználás alapon.

Gyorsan át vedlettem az egyenruhát és csak egy fekete melegítő nadrágot vettem fel.
Szépen lassan csoszogtam ki a konyhába hozzá. Annyira aranyos, ahogy belemerül a főzésbe, először észre sem vette, hogy vele szemben támaszkodom a pulton.

-Na mivan? - pillantott rám, de láttam, hogy alig észrevehetően végig néz a mellkasomon. Ráadásul az ajkába is harapott. Hidd el Samu én is harapdálnám azt a csókolni való ajkaidat.
-Csak kezdtem unatkozni és éhes vagyok
-Mindjárt kész is a kaja- keverte meg utoljára a levest.