Beomgyu az osztály bohóca. Hangos és őrűlt. De tagathatatlan, hogy elképesztően helyes. Minden lány körül rajongja és mindegyik bugyuta gyermetek poénján nevetnek. Elég régóta vagytok osztálytársak, de alig beszélgetettek még egymással. Mondjuk főleg azért mert annyira körül rajongták a lanyok, hogy te már nem is fértél hozzá. Amikor akartál volna se tudtál volna vele beszélgetni. Egyszer leálltál dumálni vele és nagyon jól elvoltatok, de utána pár lány megfenyegetett ha nem szállsz le Gyu-ról nagyon megjárod. Te meg a kis félénk vagy a hátsó padsorban, ha rád támadnak a cicababa vadállatok, abból csak a baj lehet. Hiába volt minden vágyad, hogy beszélgess a fiúval. Neked tényleg tetszett a gyerekes humora, az édes arca, a mosolya. De még beszélgetni se tudtál vele. Ezért inkább barátnőddel figyeltétek őt messziről.
- Menj oda hozzá. Vágj át a tömegen. Mi a legrosszabb ami történhet. Beléd döfik a műkömüket? - erősködött a legjobb barátnőd. - Kizárt! Nem akarok műkörmöt a hátamba, az fáj. - tiltakoztál hevesen. - Olyan nyomi vagy. - forgatta a szemét a barátnőd. - Így nem, hogy randizni nem fogtok, a nevedet se fogja tudni. Pedig már évek óta ismeritek egymást.
Akkor becsöngettek. Egy olyan öt perc múlva bettoppant a tanárotok is (szokásosan késve). - Csoport munka lesz. Kisérletezni fogtok. - mondta a tanár. A tanár beosztotta a csoportokat. Amikor megtudtad, hogy kivel leszel együtt konkrét kihagyott a szíved egy dobbanást. Beomgyu-val egy csoportba osztottak. Meg még néhány lánnyal, de ők akkor egyáltalán nem érdekeltek.
Megkezdődött a csoport munka. Gyu-val azonnal elkezdtétek csinálni. Az elején még nyomúltak rá a lányok, de amikor rájöttek, hogy az ég világon semmit nem értenek abból amit csináltok inkább leültek. Te és Beomgyu nagyon jól el voltatok. Nevetve csináltátok meg a kisérletet. Néhányszor még a kezetek is összeért, akkor mind a kettőtöknek az arcotokba szökött a vér.
Kicsöngettek és mivel ez volt az utolsó órátok, ementél összepakólni a táskád. Beomgyu-t többen is hívták, hogy menjen velük haza, de mindenkinek nemet mondott. Odasétált hozzád. - Haza kisérhetem hercegnő? - kérdezte mire felnevettél. - Természetesen - mondtad miközben pukedlisztél egyet. Gyorsan hátadra vetted a táskád amit Beomgyu azonnal le is vett onnan és ő kezte el hozzni.
- Igazán nem kell hozznod a táskámat. - mondtad mire ő csak legyintett. - Semmiség. Nem is nehéz. - mondta, de igazából, majd leszakadt a válla. Sétáltatok a házad felé és nevetgéltettek. De hirtelen Beomgyu megfogta a kezed. Amit igazán nem tudtál hova tenni. Arcod teljesen vörös lett. - Tudod - szólalt meg Beomgyu - Nagyon különlegesnek talállak. Olyan szép vagy és kedves. Amikor beszélgettünk mindig olyan sokat nevettünk. De aztán nem beszéltél velem. Csináltam valami rosszat? - Nem. Csak.....csak féltem a többi lánytól. - mondtad és lehajtottad a fejed. - Még most is félek tőlük - tetted hozzá. - Ha bármikor bántanak megkeserűlik. Akkor nem fog érdekelni, hogy lányok, le fogom őket ütni. - jelentette ki miközben nagyon harcias fejet vágott. Te csak nevettél és nevettél. Beomgyu közelében nem tudtál mást csinálni. - Tudod. Én oda akartam menni beszélgetni. Csak mindig annyian állnak körül. - Ha emiatt nem tudsz velem beszélni lerázok mindenkit. - Ez nem ilyen egyszerű. - mondtad mire Beomgyu furán nézett rád. - Miért ne lenne egyszerű? Túlságosan túlbonyolítasz mindent. - mondta Beomgyu még mindig a kezed fogva. - De én ezt is szeretem benned. - tette hozzá csendesen a fiú. Te csak kérdőn néztél rá. - Tessék? - kérdezted vissza. - Elegem van. Annyi ideig tartottam magamban. Szeretlek T/N. Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban. - neked csak tátva maradt a szád. - Én is szeretlek. Mindenkinél és mindennél jobban. - mire ezt kimondtad Beomgyu mosolya ha lehetséges még nagyobb lett. Egyre közelebb hajolt hozzád. Végűl ovatosan összeérintette ajkaitok ami miatt te teljesen elpirúltál. Végűl kézenfogva kisért haza a fiú.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
