♥️4. 𝘳𝘦́𝘴𝘻♥️

216 7 0
                                    

-Marics, felelsz vagy mersz?
-Merek szivi. Kacsintott rám én pedig megforgadtam szemeimet.

-Csókold meg Vivit. Ő pedig így tett barátnőm felé kezdett el közelíteni míg Vivi gyorsan egy "menj a francba" pillantást lövellt felém aztán pedig hagyta, hogy Peti egy jó kis részeg csókba hívja őt. Én pedig mosolyogva néztem őket. Végül levegő hiányában elválltak.

Vivi pörgetett Milánon pedig megállt az üveg.
-Felelsz vagy mersz Májló? Mosolyodott el ravaszul barátnőm.
-Merek. Kacsintott rá ő pedig mintha csak ezt várta volna ördögi vigyorral csak ennyit mondott.:
-Csókold meg Izát és minden érzelmed add bele. Nekem pedig hihetetlenül elkezdett verni a szívem és nem mertem senkire se ránézni eszméletlenül zavarba voltam.
Milán felállt a székéből majd elém állva hátra simított egy kósza tincset majd az ajkaimra hajolva csókcsatába kezdtünk.
Éreztem az összes édes alkoholnak az ízét, ugyanis beszívták az ajkai. Ő bejutást kért a nyelvével én pedig azon nyomban megadtam neki miközben leguggolt és átölelte a derekam én pedig a nyakát.
Ennyire intenzív és egyben érzelmes csókban sosem volt részem. Végül sajnos levegő hiányban el kellett válnunk. Mind a ketten a levegőt kapkodva, felduzzadt ajkakkal és kipiroslott arccal bámultuk a másikat.
-Ez nem volt semmi. Füttyentett egyet Peti mire mindketten hirtelen felé néztünk.
Milán inkább a közelembe húzta a széket majd leült mellém már Viviék is így ültek.
-Menjünk lefeküdni. Néztem rájuk álomittasan.
-Menjünk. Egyeztek bele mind hárman. Vivi és Peti elől mentek kéz a kézben. Barátnőm automatikusan szobájába vitte a fiút. Valószínűleg nem aludni készültek vagyis biztos lesz az is. Milán a szobám elé kísért majd az ajtóban megálltunk.
-Jó éjszakát és köszönjük mégegyszer, hogy meginvitáltál minket.
-Semmiség, túl nagy kettőnkre a ház. Mosolyogtam fel Milánra. -És neked is jó éjszakát.
Ő pedig lejjebb hajolva közelíteni kezdett az arcomhoz. Mikor már az orrunk összeért átöleltem a nyakát ő pedig a derekam és újra egy szenvedélyes csókba hívott.
Nem váltunk el hanem így ahogy voltunk lenyomta a kilincset majd ahogy a csókunk durvult úgy csukódott be a szobaajtóm. Milánt finoman lelöktem az ágy végébe, hogy ülő pózba legyen majd elvállva tőle szemeibe néztem.
-Akarod? Nézett fel rám mire én csak bólintottam ő pedig az ölébe húzva újra megcsókolt.
A pólóját nagy nehezen leszenvedve a padlóra dobtam, majd ő is így tett az én pólómmal. Végül az összes ruhadarabtól megszabadultunk. De a többit nem részletezném ez maradjon csak ránk. Rám és rá. Aki egy irtózatosan cuki fiú és imádom a hangját. Ahogyan beszél, énekel és rappel. Valószínűleg most az alkohol hatása miatt gondolok erre hiszen csak pár órája ismerem. És lehet a ma estét is meg fogom bánni, de nem zavar. Önálló felnőtt nő vagyok és párom sincs.

𝓗𝓲𝓭𝓮𝓰 𝓪 𝓿𝓲́𝔃 𝓮́𝓼 𝓮́𝓰𝓮𝓽 𝓪 𝓷𝓪𝓹 (𝓥𝓪𝓵𝓶𝓪𝓻 𝓜𝓲𝓵𝓸 𝓯𝓯) Where stories live. Discover now