Elbaszott nyaralás

3.fejezet

Július 3.
Vasárnap

Kinyitottam a szemem majd hunyorogva néztem az ágy végén levő Stevenre,aki észrevette ,hogy felkeltem.
-Csá.-köszönt majd vissza is fordította a fejét a telefonjára.
-Neked is jó reggelt.-mondtam majd szép lassan kikeltem az ágyból majd megtorpantam ugyanis tudomásul vettem valamit.
-Te feltettél az ágyra?-kérdeztem majd felvont szemöldökkel ránéztem a fiúra.
Nem válaszolt csak tovább nyomkodta a telefonját.-Nem tudom,talán.-szólalt meg végül.-Miért nem te feküdték fel??-kérdeztem csodálkozva és egyben dühösen is.
-Amber Miller,most komolyan akkora pöcsnek nézel,hogy majd miközben egy lány lent alszik a földön majd én fogom magam és felfekszek az ágyra?-kérdezte mostmár rám nézve.Elgondolkoztam majd bólintottam.-Oké,akkor hogyan osszuk el ,hogy egyenlő legyen?-kezdtem el gondolkozni mire a szavamba vágott.-Nem kell elosztani.-közölte engem pedig elöntött a lelki ismeret furdalás.Mivan hogyha azt gondolja rólam ,hogy én vagyok az aki miatt el van cseszve a nyaralása?Vagy talán nem is gondolja komolyan amiket mondd és belülről azt kívánja ,hogy végre elmenjek és ne idegesítem őt?
-És..ez..téged nem zavar?-kérdeztem behúzott nyakkal miközben leültem mellé az ágy szélére.
Sóhajtott egyet majd rám nézett.
-Figyelj,látom rajtad,hogy ez téged zavar,de nyugi,engem nem.-mondta ki végül majd visszanézett idegesen a telefonjába.

-Hát oké.-mondtam majd láttam rajta ,hogy milyen idegesen nyomkodja a telefonját így megszólaltam.
-Baj van?-kérdeztem és egy pillanatra rápillantottam a telefonja kijelzőjére majd eszembe jutott ,hogy most mégis miért nézek bele más telefonjába így már el is vettem a tekintetem a telefonról.
-Nincs.-mondta fel sem nézve én pedig a szememet forgatva néztem vissza rá.
-Na ,látom ,hogy van valami.-mondtam majd egyből a szavamba vágott.
-Nincs semmi.
-Jó,akkor játszuk ezt,de akkor mégis miért nyomkodod olyan erősen a telefonod ,hogy konkrétan betöröd a kijelzőt?-mondtam majd kikaptam a kezéből a telefonját.Feltartottam a magasba majd mire végre eltudtam érni ,hogy rám nézzen lejjebb eresztettem.
-Amber Miller,add vissza a telefonomat.
-Csak mondd el mivan!-mondtam dühösen.
-Ó,istenem ,semmi közöd hozzá!-mondta majd kivette a kezemből a telefonját majd bement a fürdőszobába és magára zárta az ajtót.

Igaza volt.Semmi közöm nem volt hozzá.Egyre rosszabbul éreztem magam ugyanis beleütöttem az orrom az ő problémájába.Amihez semmi közöm.Végülis így belegondolva,mi idegenek vagyunk egymás számára.Három napja ismerjük egymást és lehet ,hogy csak én érzem úgy mintha már ezer éve ismernénk egymást,ő neki csak egy idegen vagyok akivel véletlenül bekerült egy szobába.

Kijött a fürdőszobából és néma csendben sétált oda mellém az ágyhoz majd ült le rá.Nem néztünk egymásra csak néma csendben ültünk.
-Bocsánat!-szólaltunk meg egyszerre majd óvatos mosolyra húztam a számat.
-Bocsi ,tényleg semmi közöm nem volt hozzá.-mondtam majd felhúztam a lábam az ágyra.
-Bocs,nem kellett volna úgy letámadnom.-mondta majd felnevettünk.

Kínos csend következett amit Steven tört meg.
-Azért vagyok ideges-sóhajtott egyet-mert jövő héten jön egy ismerősünk ide ,hogy felköszöntsék anyát.És az a bunkó is jön.-mondta.
-Ó,jövő héten lesz Alison szülinapja?-kérdeztem csillogó szemekkel.
-Megfogtad a lényeget.-mondta majd kínosan elnevette magát.
-Ki az az Oliver?-kérdeztem komolyan.
-Hát,egy faszkalap-vágta rá egyből.
-Oké,akkor már most utálom.-mondtam majd óvatos mosollyal biccentett egyet.

Mire mindketten elkészültünk lementünk a nappaliba viszont amikor leértünk mindketten megtorpantunk.A szüleim és Evansék egy barna hajú,magas,fiatal nővel beszélgettek.
-Jó reggelt.-köszöntem ügyet sem vetve arra ,hogy ki ez a nő.
-Helen?Hát te meg mit keresel itt?-szólalt meg a hátam mögül Steven hangja.
-Steven!-kezdte el ?Helen?-Miújság?-kérdezte a nő majd megborzolta a fiú haját.Ahogy láttam Stevenen örült a nő társaságának,viszont ezután elment a mosoly az arcáról.Egy srác jött be a bejárati ajtón,mögötte egy velem egyidős lány.A lány egyből Steven nyakába ugrott Steven pedig mosollyal fogadta,a fiú viszont a közelébe sem ment.Talán ő az a híres Oliver?Talán.Viszont Steven azt mondta csak jövő héten jönnek.Hm.
-Szia!-köszöntött a lány egy széles mosollyal.
-Heló!-köszönt Oliver is.
-Sziasztok!-mondtam kínos vigyorral.
Oliver odament Stevenhez majd követve a példáját neki támaszkodott a pultnak.-Hello Steven.-mondta gúnyosan Oliver.Steven hümmögött valami szia félét majd odajött mellém.
-Ő az?-kérdeztem.
-Aha.-mondta sóhajtva.