23.rész

500 67 10
                                    

-Harry?- hallom meg Niall kérdő hangját a konyhából, amikor belépek. Teljesen magam alatt vagyok. 

-Én vagyok.- válaszolok. 

-Baszki, hol a szarban voltál? Nem mertelek hívni, mert nem tudtam eldönteni, hogy mi van.

-Ah Niall, átöltözöm és elmesélek mindent, mert baromi hosszú lesz. 

A szobámba belépve minden cuccomat csak ledobom és átveszem a rajtam lévő ruhát itthonira. A nappaliba lépve Niall két sörrel ül a a kanapén és rám vár.

-Hallgatlak haver.- mondja én pedig belekezdek. Elmondom az első estét Louissal, azt hogy hogyan lett a főnököm, hogy mi történt a napokban. A végén már potyog a könnyem. Kicsinált ez a pár nap. Egy kibaszott érzelmi hullámvasút volt.

-Sajnálom Harry. Ezt a Louist meg egyszer kinyírom.- próbálja könnyedre venni a figurát és ezt értékelem.- Maradsz a bárban?- kérdezi én pedig érdeklődve nézek rá. Ezt végig sem gondoltam, hogy én ott felmondhatnék.

-Nem gondolkodtam még ezen Ni. Szerinted ezt kellene tennem? Eljönni onnan?- kérdem komolyan.

-Én ezt tenném. Figyelj Harry.- kezdi teljesen komolyan.- Én úgy látom, hogy táplálsz iránta valamilyen érzelmeket. Nem mondom hogy szerelmes vagy, de fontos neked,vonz téged. Ez nem fog változni, ha nap mint nap együtt vagytok. 

Igaza van. Én magam sem tudom megfogalmazni mit vált ki belőlem ez a férfi. Úgy használt az elmúlt napokban ahogyan csak akart, ami nem jó. Nem akarom azt hogy egy használati tárgy legyek csak. 

-Köszönöm Ni. Most lefekszem, mert holnap be akarok menni a bárba.- ölelem meg és elindulok a szobám felé, amikor eszembe jut valami.- Ja és Ni, holnap sort kerítünk rád is, mert érdekel a barátnőd.- kacsintok rá, mire csak kacagva bólint. 

Kicsit önző vagyok, hogy csak magammal foglalkozom ma, de nincs másra energiám. 

***

Másnap reggel kipihenten ébredek és felöltözve indulok meg a bárba. Bent Matt a pult mögött pakolászik és kitágult szemekkel indul meg felém.

-Harry baszki, hol voltál?- kérdi megölelve, amit őszintén viszonozok. Az isten háta mögött kettővel még internet sem volt, hogy tudtunk volna beszélni. 

-Minden rendben, majd később beszélünk. Louis bent van?- kérdem gyorsan.

-Louis?- néz rám kérdőn.

-Mr.Tomlinson.- javítom ki magamat, mire bólint, én pedig megindulok az irodája felé. Zayn nem áll az ajtó előtt, ezért gondolkodás nélkül nyitok be. Bent Louis egy öreg fószer ölében üldögél és nyelve a csávó torkát kaparássza. Undor fog el, de nem tántorodok meg.

-Oh nézzük csak, veled még nem találkoztam.- vonja össze a szemét az öreg. Louis rám kapja a tekintetét, majd először ijedtség, aztán idegesség lép a szemébe.- Ki vagy te?

-Harry vagyok, itt dolgozom.- mondom határozottan. 

-Roger magunkra hagynál?- áll fel az öléből Louis. Az öreg végig engem nézve megy ki az irodából, de vigyorától a vér megfagy bennem.- Mit akarsz?- kérdi miután a pasija kimegy.

-Fel akarok mondani.- mondom ki és látom, hogy Louis meglepődik.

-Nem.- néz rám töretlenül.- Kötött szerződésed van, amit nem vonok vissza.- vonja meg a vállát. 

-Miért?- kérdem idegesen.

-Mert nem akarom. Este dolgozol, kint a beosztás.- zárja le a témát én pedig hitetlenkedve nézek rá.

-Rohadj meg Mr. Tomlinson.- köpöm a szavakat és rávágva az ajtót.

Piszkos táncWhere stories live. Discover now