Princeps Slytherinae /BEFEJEZETT/

6.fejezet 3.rész

-Ezt nem igen kellene tudnod...

-Na és ezek után, mondod azt, hogy a lányom? Euphemia! Ne nevettes!

-A szerelemnek nem mondhatunk ellent! És amúgy is! Többre képes mint hiszed!

***********************
-Muszáj a kanapén?!

-Menj a francba!

Lia, Perselus nyakába bújt és apró csókot lehelt rá. Nem foglalkozott azzal, hogy Max a szobában van. Nem tudta érdekelni, annyira felajjazott volt, hogy egy épp gondolata nem volt.

-Csináljátok, hisz fiatalok vagytok, csak ne a kanapén ami amúgy az enyém!

-Na akkor még is csak itt maradnánk! - Max megforgatta a szemeit és elment. -Remélem nem...

-Bocs... egy icipici látszik - válaszolt. Piton elmosolyodott, megrázta a fejét és vissza hajolt a boszorka ajkaira, aki lassan kezdte mozgatni csípőjét amit, még az ott pihenő, erős kezek sem állítottak meg.

-Lia... - sóhajtotta, az említett félmosolyra húzta száját, és tovább mozgott, sokkal lassabban és kimértebben.

Egy váratlan pillanatban maga alá fordította Liát és száját erősen préselte a nyakára és szabadon hagyott kulcscsontjára, ujjait végig futatta a boszorka combján és oldalán. Keze hamar utat talált Lia pólója alatt és nem restelt egyből melleire térni. Felhúzta hasáról a mellei felé a pólóját, és a két dob közé csókolt. Lia megborzongott ahogy Piton ujjai végig szaladtak oldalán, majd csípőjén, a fiú lassan elemkedett fel a lány mellkasáról és ajkaihoz hajolt, miközben mindkét hüvelykujját a lány nadrágjába akasztotta és lehúzta róla, gondosan figyelve arra, hogy a bugyiját rajta hadja. A fekete nadrágot maguk mellé ejtette, azután pedig a pólójából hámozta ki és a nadrág mellett végezte.

Lia felgyürte Perselus fekete pólóját és azzal a lendülettel le is húzta róla. Még mindig képes rácsodálkozni arra, hogy a fiú milyen gyönyörű is valójában. A zord, fekete ruhadarabok alatt egy tökéletes külső pihent. Vékony ujjait végig húzta a mellkasán, a nadrágja gombjáig meg sem állt. Lassan a ki is pattant a helyéről és a cipzár sem tartotta magát sokáig.

Vissza folytott lélegzettel várta, hogy Perselus abba hagyja a hallgatózást és előre tolja csípőjét, és ez nemsokára meg is történt. Hallkan sóhajtottak mindketten, Lia körmeit a fiú vállába mélyesztette lábait pedig a dereka köré kulcsolta. Perselus reggel óta várja a pillanatot, de ugyebár nagybátyja kicsit sem belegondolva abba, mi van ha nem egyedül van, rájuk törte az ajtót. Kezeit Lia feje mellett támasztotta és úgy nézett a szemeibe.

Mindketten szempár a vágytól égett és szüntelenül pásztázták egymást. A fiatal mágus gyorsított a tempóján ezzel egy hangos nyögést feltépve szerelméből. A lány nyakába bújt, és először csak apró csókokkal hintette azt majd megszívta és meg is harapta, ahogy a vállát is mellkasával a lányhoz simult és kezét összekulcsolta Liáéval. Egyre gyorsabb tempót diktált, az alatta fekvő pedig egyre erősebben szorította vállait. Lia mellkasa egyre hevesebben emelkedett, egyre erősebben harapta alsóajkát ezzel megpróbálva elfolytani nyögéseit, ezzel jelezve párjának, hogy egyre közelebb jár az orgazmusához.

A bejárati ajtó hangosan csapódott odakint. Perselus is és Lia is elmorgott magában egy imát. A léptek közeledtek, majd távolodtak. Az ajtó érintetlen maradt, a fiú pedig nem állt meg a mozgásban. Ő maga is kurva közel járt a végéhez, ágyéka fájón lüktetett, és ha most bárki is megjelent volna biztos elátkozza.

-Perselus! - nem tudta elfolytani a nyögését, háta ívben feszült és fennakadó szemekkel adta át magát a gyönyörnek. Az emlitettnek sem kellett dok, két erős lökés és elsült. Izzadtan bukott Lia vállgödrébe.