16. SZEREPEK

3.3K 68 3
                                    

Még mindig bosszús voltam, amikor haza értünk David házába. Próbáltam normális lenni és úgy viselkedni Daviddel, mintha minden rendben lenne, de szerintem látta rajtam, hogy megjátszom magam.

Némán rúgtam le magamról a tűsarkúmat az előszobában és egy szó nélkül indultam a konyhába, hogy vacsorát készítsek. Csalódottan állapítottam meg, hogy a hűtő üres és inkább a hűtőre ragasztott pizza futár szórólapját kezdtem olvasgatni.

- Jó lesz pizza vacsorára? - kérdeztem Davidtől, mikor felnéztem rá.

A konyhapultnál állt és mereven nézett engem.

- Ha neked jó - felelte egykedvűen.

- Nekem tök mindegy - vontam vállat és újra a papírnak szenteltem a figyelmemet.

- Mi a baj, Lily? - kérdezte.

Újra vállat vontam és még mindig nem néztem rá.

- Féltékeny vagy? - jött az újabb kérdés.

Szikrákat szóró szemekkel néztem fel rá, majd újra olvasni kezdtem a pizza ajánlatokat.

- Aranyos vagy, amikor elvörösödsz tőlem - szólt vigyorogva.

Újra felnéztem rá dühösen és éreztem, hogy a fülem is ég már.

- Mert idegesítesz - sziszegtem.

Felkacagott, én pedig mérgesen fújtattam egyet.

- Jól szórakozol rajtam? - csattantam fel és az étkező asztalra dobtam a szórólapot.

- Igen - nevetett. - Vicces, ahogy próbálod elrejteni az érzéseidet.

Gúnyosan felhorkantam a fejemet rázva.

- Tényleg féltékeny vagy?

- Természetesen nem - vágtam rá szemrebbenés nélkül.

- Helyes - bólintott. - Nincs okod féltékenykedni. Szeretlek, oké? - kérdezte és egy lépéssel elém lépett, majd a derekamra fűzte a karjait. - Ezt ne felejtsd el, kérlek.

- Én is szeretlek - motyogtam a nyakát bámulva.

- Jó kislány - morogta, majd rácsapott a fenekemre és ott hagyott.

Mérgesen kifújtam a levegőt a tüdőmből, majd előhúztam a telefonom és megrendeltem a pizzát vacsorára. Aztán a nappaliban ledobtam magam a kanapéra, miközben hallottam, hogy David épp az emeleten zuhanyzik. Így megengedtem magamnak, egy kis mérgelődést.

Én próbálkoztam, de belefáradtam. Belefáradtam ebbe az egészbe. Próbáltam jópofát vágni mindenhez és próbáltam létezni a nyomás alatt, amibe David belekényszerített. Próbáltam a cipőjében járni, hogy elfogadjam Őt, minden hibájával együtt. De amíg erőszakosan erőlködtem, addig szép lassan elvesztettem önmagam. Hűtlennek éreztem saját magamat.

Én nem ilyen vagyok! Nem az a tűsarkús nő vagyok, én nem az a nő vagyok, akire David vágyik. Nem akarok más nőket, nem akarok agressziót, nem akarom, hogy irányítsanak. Hetek óta azt éreztem, hogy fulladok. David megfojtott. Pedig igyekeztem fenntartani azt a képet magamról, amit rám húzott.

És közben széthullottam. Fásult lettem és úgy éltem napok óta, mint egy kiégett, öreg nő. Semmi sem okozott örömet már megint és már nem éreztem magamhoz olyan közel Davidet, mint a kapcsolatunk elején.

Titkon abban reménykedtem, hogy ha a következő életünkben újra találkozunk, akkor sikerül Őt messziről elkerülnöm. Nem akartam Őt, nem akartam a fájdalmat. Az idegeskedést, hogy mikor teszek rosszat. Belefáradtam abba, hogy megfeleljek neki.

Pornó (18+) (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now