Cukorka (Haruchiyo Sanzu)

6. 18+

⚠️Szexuális utalások, öncsonkítás, erőszak!!⚠️

Eltelt néhány nap, és Mikey nem adott nekem új parancsot. Naotóval folytatott beszélgetésem után tiszta bűntudatból kerültem Sanzut. A gondolat, hogy meg kell ölnöm, bántott, nagyon megkedveltem. Nyilvánvalóan nem sok ember van az életemben, de ő egy olyan valaki, akitől soha nem akarok megszabadulni. Emlékeztet saját magamra, és azt hiszem, ezért ragaszkodom hozzá. Talán szükségem van egy kis figyelemelvonásra, hogy ne gondoljak erre.

-Rindouuuu!- énekeltem leülve az asztalára. Tekintetét rám emelte és levette a szemüvegét.

-Mivan?

- Csak azért jöttem, hogy megnézzem, hogy vagy.- mosolyogtam.

-Hol van Haru, túl elfoglalt ahhoz, hogy lefoglaljon?

-Nem, csak új barátokat szeretnék szerezni, így veled kezdtem, úgy érzem nem jövünk ki jól.

-Nem arról van szó, csak nagyon utállak.- nézett vissza a számítógépre.

*

Mindkét karomat lefogta és hátra csavarta, közben kigáncsolt igy arca estem a tornaterem tatamiján.

-Rin értem, hajlékony vagy. Jézusom- mondtam, és megpróbáltam rávenni, hogy engedje el a szorítását.

-A bérgyilkosunkért te kibaszott ribanc.-mondta és elengedett. Felálltam a tatamiról, és nyújtózkodtam. - Azt hitted hogy vissza fogom fogni magam?

-Mi folyik itt?- kérdezte Sanzu ragyogó mosollyal az arcán. Úgy nézett ki, mint aki most tért vissza egy küldetésből, vállán a blézerrel, miközben kigombolta az ingét.

-Azt hiszi, hogy le tud győzni de eddig minden kört én nyertem.-mondta Rindou, és kortyolt egyet a vizéből. Levette az pólóját és az izzadt, szürke melegítőnadrágján kirajzolódott a...

Baszd meg, mit bámulsz?-kérdezte Rin kirántva a transzból.

Egy buzit bámulok!- köptem rá, amitől elnevette magát.

-Pénzt fogadok rád ebben a körben.- mondta Sanzu, és leült.

-Mire fogadunk? - kérdezte Ran az edzőterembe lépve.- Edzeni akartam, de inkább nézem akkor.- Mondta és leült Sanzu mellé.

Ran is dögös melegítőnadrágba...

- Megkérdezem akar-e fogadni Koko.-mondta Ran és tárcsázta őt.

-Kire fogadunk?- kérdezte Kaku.

-Mizuki és Rin - mondta Ran. Koko Mizukira fogadott.

-A fenébe is fogadok.- mondta Kaku, és leült.

-Ne okozz csalódást édesem, rád is fogadok majd- mondta Ran, Rindoura nézve.

-Takeomi azt mondta, hogy Rindou-ra fogad. mondta Sanzu felnézve a telefonjából.

Túl sokan fogadnak rám, most kurvára nem szabad veszítenem. Bocsánatkérő pillantással néztem Rinre, seggre fog huppanni mindenki előtt, és ő még nem is tudja.

Odaszaladt hozzám, de én kikerültem, számított rá ezért hátúlról ki akart gáncsolni, de elkerültem. Ahogy elszaladt mégegyszer mellettem, pörgő rugással kigáncsoltam, megfogtam a derekánál és a földhöz vágtam.


3 2 1, én nyertem.

-Mi a fasz volt ez!?- kérdezte Rindou zavartan, miközben a rajta terpeszkedtem.

-Sajnálom.-mondtam aggódó pillantással. Fordított a helyzetünkön és a padlóra szorította a csuklómat, a mellkasom szabálytalanul mozgott fel, le. És ez a póz...

-Nahát, Takeomi tartozik nekünk egy kis pénzzel, elmegyek, mielőtt ez furcsa lesz.- mondta Ran felállva és elment.

Rin és én csak bámultuk egymást, amíg le nem húzták rólam. Sanzu mérges volt.

-Menjünk néhány kört - mondta Sanzu Rindounak.

-Hah? Tényleg?- kérdezte zavartan.

-RAN, GYERE VISSZA, EZ ÉRDEKES LESZ!-kiabálta Kaku.

Azok ketten egymásra meredtek, és nem tudtam, hogy közbe kéne-e lépnem, vagy mi a fenét csináljak. Mikey az ajtóból figyelte, és lenyűgözte, milyen könnyedén győzöm le Rindou-t, amikor mindenki rám fogadott. Nézte, ahogy többször szétrugták a seggem, és látta, hogy valójában mennyit tudok. Mikey-t elgondolkodtatta, mi tarthat vissza.

-Ugyan nem verekedtünk ma eleget? - kérdeztem.

-Nem, még csak most kezdődik.- mondta Sanzu egyszer sem, megszakítva a szemkontaktust Rindouval.
Mi a bajod, ember? - kérdezte Rindou, de Sanzu meglökte.
Ők ketten most tényleg verekednek.
Ran és Kaku csak nézték, ahogy az egész kibontakozott. Sanzu ököllel verte. Megragadtam Rindout ingét, és arrébb húztam.

- Kérlek, hagyjátok abba.-mondtam kínos nevetéssel.

*

Feltérdeltem Sanzu ágyán, miközben lekezeltem az arcát, néhány vágás és zúzódás.

-Miért akartál vele kikezdeni?-kérdeztem Sanzut, de elfordította tőlem az arcát.

Kezdtem ingerült lenni a gyerekes viselkedése miatt. Megfogtam az arcát és vissza fordítottam magam felé.

-Nem tudom megtisztítani az arcodat, ha folyamatosan elfordulsz.- mondtam mozdulatlanul tartva. Finoman az arcára nyomtam a vattapamacsot amitől összerezzent.

- Jaj, ne legyél már baba.- nevettem,de ő megfogta a csuklómat.

- Miért nem lökted le, amikor rajtad volt? Kedveled Rindout?- kérdezte.

-Mi? Nem, én...-ellökött, és az ágyra szorított, mint Rin a szőnyegen korábban. Ugyanúgy a szemembe nézett, de Rin nem keltett bennem ilyen érzéseket. Sanzu olyan érzéseket keltett fel bennem, hogy nem is tudtam, hogyan magyarázzam el. Lehajolt és a fülembe súgta.

-Felizgultál?- kérdezte. Egyik kezével megszorította mindkét csuklómat, a másikat pedig a derekamra húzta. - Nedves vagy már?- kérdezte.

H-haru!- mondtam idegesen. Ajka most már közel volt az enyémhez. A lélegzete akadozni kezdett, de egy kopogás az ajtón megállított minket. Felsóhajtottam, a szívem úgy dobott hogy azt hittem kiugrik a helyéről. Leszállt rólam, és oda ment az ajtóhoz. Felültem és rendbe tettem magam.

-Rendben.-mondta, és becsukta az ajtót.

-Van egy küldetésem, itt maradhatsz ha akarsz- mondta, mire megfordult, már közvetlenül előtte voltam, és magamhoz húztam egy csókra.

- Vigyázz magadra!- mondtam, mielőtt kimentem a szobájából. Gyorsan a szobámba sétálva bezártam magam mögött az ajtót és lecsúsztam rajta. „Légy biztonságban Haru" - suttogtam magamnak.

*

A konyhaasztalnál ültem, és a pizsamámban ettem egy kis fagylaltot, amikor megjelent pár lány a konyhában.

-Láttad Rint?- kérdezte az egyik a másikat.

-Rin? És te a báttyát?- válaszolt.

-Sanzu is remekül nézett ki, azt hiszem kikezdek vele ma este.- mondta egy másik.

-Hm helló?- kérdeztem a csoportot.

-Hm, ki vagy te?- kérdezte a szőke.

-Itt lakom? Inkább nekem kéne tőletek kérdeznem.- mondtam

-Ugyan lányok, ő valószínűleg csak a szobalány - nevetett.-Tudsz tölteni néhány pohárral? Köszi.- suttogta a fülembe, és egy 5 dolláros bankjegyet csúsztatott a zsebembe.

Kibaszott kurva, remélem, élvezni fogod, ha elveszíted a pénztárcádat. Gondoltam magamban, miközben elvettem a pénztárcáját.

Visszamentem megenni a fagylaltomat, miközben egy begipszelt Ran sétált be velem szembe.

- Ó, istenem, Mizuki - nevetett. - Csodálatosan nézel ki ma. Furcsa pillantást vetettem rá, de elnevettem magam.

-Köszönöm Haitani.

-Remélem, azok a lányok nem zavartak meg téged, nem akarjuk, hogy itt legyenek, de mindig valahogy bejönnek a házba.- ismerte el.

-Összetévesztettek a szobalánnyal.

-Tényleg? Megöljem őket?- kérdezte.

-N-nem jól vagyok, de köszönöm.

-Meg kell tanulnotok kezelni az italokat. - mondta Kaku,a három jómadárnak. Koko, Sanzu és Rindou csak vigyorogtak.

Sanzu odarohant hozzám, leverte a földre a fagylaltos tálkámat, és táncra késztetett a konyhában.

-Úgy látom, nagyszerű küldetésed volt - mondtam gúnyosan.

Egy órán belül több száz ember jelent meg, ez volt a legnagyobb parti, amit valaha láttam.

*

A szoba sarkában álltam keresztbe tett kézzel, Kaku mellettem, ugyanilyen állásponton. Még ő is meglepődött, hogy ekkora a buli.

-Ó, a francba, Mizukiiiii! - kiabálta nekem Hanma.
Valami lánnyal az ölében ült le, de azonnal felállt, hogy odajöjjön hozzám. istenem.

-Hogy-hogy te itt? - próbált flörtölni velem.

-Itt lakom te barom - mondtam bosszúsan.

Végig nézett rajtam, egy spongyabobos nadrágban és egy fekete pólóban voltam, hajam pedig kontyban volt.

-Annyira dögösen nézel ki.- mondta. Én csak pislogtam rá.

-Hanma gyere, ülj le.-mondta neki Kaku és eltolta tőlem. Megpördültem, hogy felmenjek a szobámba, amikor is összeütköztem valakivel, és éreztem, hogy egy ital ömlik a pólómra.

-Ó, istenem, annyira sajnálom!- kért elnézést a lány.

-Nem, az én hibám, hogy nem figyeltem.- mondtam, hogy ne érezze magát olyan rosszul. Oldalra néztem és láttam hogy Sanzu ölében ül az a korábbi szőke luvnya. Oda sétáltam egyenesen hozzájuk. Rindou és Ran rögtön abbahagyták a beszélgetést, hogy megnézzék, mi fog ebből kisülni. A lány kuncogott, és egész testével vonaglott, Sanzu nyilvánvalóan nem foglalkozott vele.

-Nem akarsz leszállni róla?- kérdeztem.

-Tessék?- kérdezett vissza.

-Azt mondtam, szállj le róla!

-Vagy mi lesz? Nekem úgy tűnik Haru nem bánja.
Ökölbe szorult a kezem a neve használatára.

-Van egy kis folt a pólódon, hadd takarítsalak le-mondta, és rámöntötte a poharát.
Csak lehunytam a szemem és vettem egy mély levegőt. Túl sok ember van itt ahhoz, hogy megöljem, meg kell nyugodnom.

-Mindjárt sírni fog.- nevetett, mire a többi lány is nevetett rajtam. Sanzu felállt, és oldalra lökte, hogy segítsen nekem.

-Megpróbáltam korábban elküldeni innen, nagyon sajnálom, megyek átöltözni.- mondta és otthagyott engem. Kaku megkeresett és megkérdezte, hogy jól vagyok-e, de csak a nevetést hallottam.

Rajtam nevetnek...

Végül kinyitottam a szemem, egyetlen egy könnycsepp szökött végig az arcomon. A szőke felállt és hozzám lépett, megérintette a vállamat.

-Győződj meg róla, hogy elég hangosan nyögi a nevemet ahhoz, hogy meghalld. És mellesleg Kilátszanak a vágások a csuklódon.- suttogta nekem

Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Megragadtam a haját, és az asztalhoz csaptam az arcát. Derekára ültem és ököllel ütöttem az arcát ahol értem. Ran és Rindou megpróbált lerángatni róla de könnyűszerrel arrébb löktem őket. Utoljára felemeltem az öklömet, de elkapták, és egy szoros fogás megállított.

- Elég volt.- mondta Mikey.

Megfordult, hogy megnézze a kialakult tömeget.

-Mindannyiótoknak 5 másodperce van, hogy kimenjen a házamból, különben megöllek titeket!- hangja végigdübörgött az egész házban, és pillanatok alatt mindenki szétszóródott.

Mikey felsegített, és betakart a kabátjával, miközben elvezetett az irodájába. Sanzu a távolban nézte a ruháimmal a kezében, dühösen, hogy Mikey ott volt jelen pillanatban nekem, de ő nem.


Az a szőke meghalt azon az éjszakán, de nem az én kezem álltal. Sanzu megölte.