A Szerelem Rabja/Taekook/Befejezett

1RÉSZ

Sziasztok itt is vagyok az első résszel remélem tetszik nektek jó olvassást❤️❤️

Taehyung szemszögéből:
Nagyon sok minden történt velem 3év alatt felnőtt lettem de valahogy mégis azt érzem hogy soha nem éltem meg a gyerek korom hiszen 16évesen anya lettem szóval nagyon gyorsan fel kellet nőjek persze ezt nem bánom hiszen nekem van a legaranyosabb kislányom az egész világon és hogy Jungkookal mi van hogy ő hogy vett szerepet ebben igazából sehogy soha nem látta a kislányát nem keresi soha szerintem már nem is fogja hiszen már 3éves Jungkook nagyon kettős érzelmeket  hagyott bennem az amit velem művelt embertelen dolog de mikor képes volt a Maffiát ott hagyni értem akkor úgy éreztem lehet közös jövőnk de persze az is lehet hogy csak az állapotom miatt gondoltam így hiszen 3évesek módjára viselkedtem persze azóta már jártam pszichológusnál és azóta minden rendben velem de az utolsó napot soha nem felejtem el mikor Hobi le rakott a nagymamám háza előtt

-itt vagyunk Taehyung
Állt meg Hobi a kis fehér ház előtt
Én kettős érzelmekkel léptem ki az autóból hiszen tudtam hogy ez a helyes és jobb életet kell biztosítanom magamnak és a babának de légyszívesebben vissza szaladtam volna Jungkookhoz és sírva ugrottam volna a karjaiba és mondtam volna neki hogy ne hagyjon el
Ahogy ki nyitottam az autó ajtaját a szívem nagyon gyorsan vert és mintha a lábam vissza húzott volna hogy ne lépjek ki az autóból
-Várj Taehyung
Szólal meg Hobi
Mire rá nézzek
-Nagyon vigyázz magadra
Ölel meg jó szorosan
Őszintén ezt sem vártam volna
-Legyél örökké boldog mert meg érdemled
Ezzel a mondattal szálltam ki az autóból és hátra sem nézve mentem be az ajtón

Legyél örökké boldog mert meg érdemled hangzik a fejemben néha még a mai napig és persze Jungkook szava amit a mai napig nem felejtek el az az igen amivel az egész életem meg változtatta
Sokszor gondolkodom azon hogy mi lett volna ha nem így alakul még mindig együtt lennénk vagy amikor végéig csináltam a terápiát akkor is ugyan úgy szeretem volna Jungkookot mint az előtt mert tisztán emlékszem hogy nagyon sokat sírtam utána de ahogy haladtam a terápiával egyre jobban rá jöttem hogy amit Jungkook tett az megbocsáthatatlan és nem érdemli meg hogy szerelmet kapjon tőlem.
De vissza a jelenbe van van a kislányom 3éves születés napja amire egy hatalmas bulit szerveztem meg az összes barátja itt van nálunk.
-Boldok szüli napot boldog születésnapot jiyu boldog születésnapot
Énekli mindenki a kis dalt mikor a kis lányom el fújja a gyertyákat
Ahogy el fújja hatalmas ölelésbe vonom öt
-nagyon sok boldog születésnapot kicsim
-Köszönöm szépen anya
Ölel meg jó szorosan
A világ legaranyosabb kis lánya és az enyém
Egész délután a kertben buliztak a gyerekek nagyon jó volt látni hogy Jiyu mennyire boldog
Este mindig én olvasok fel neki egy mesét és már kicsi kora óta így van
-És vége
Csukom meg a könyvet
-mostmár aludj szépen
Puszilom meg a homlokát
-Anya kérdezzhetek valamit?
Nézz rám hatalmas szemeivel
-Persze kicsim
Mosolygok rá
-Az én apukám hol van??
-Tessék?
Kérdezek egyből vissza
-Minden barátomnak van apukája és itt voltak velük nekem miért nincs ez én apukám hol van??
-kicsim ez egy hosszú történet és este van már hozzá
Simogatom meg a fejét
-De holnap el meséled biztos vagyok benne hogy ő nagyon jó ember
Mondja mosolyogva
-Ezt honnan veszed?
-Onnan hogy te csodás anya vagy  és biztos vagyok benne hogy az apukám is csodás ember lehet
Mondja fülig érő szájal
-aludj inkább rendben?
-Rendben jó éjt anya
-Jó éjt
Kapcsolom le a szobában a villanyt
Na most mihez kezdek?
Hogy mondjam el a kis lányomnak ki az apja?