Tökéletes Káosz

3

Körbenézett. Nem látott senkit. Csak a poros utat és végtelen virág tengert. Lisa úgy döntött, hogy inkább vissza fordul és más elfoglaltságot keres, amikor a semmiből, egyszer csak megjelent egy karmazsín piros ruhába és egy hozzá illő kalapba öltözött nőt. Olyan vékony alkata volt és mégis milyen erős! Saját kezével húzta maga után a fa kerekekkel felszerelt virágos bódéját. Lisa csak kettőt pislogot, és a piros ruhás jelenség máris ott állt előtte. Amikor előre nyújtotta a karját, hogy felhívja magára az ismeretlen figyelmét, akkor az eltűnt, és a helyén az a bizonyos ajtó tűnt fel. Nem reagált időben, ezért véletlenül benyitott rajta. Ahogy ez megtörtént, Lisa a szobájában találta magát, az egyik üres fal mellett. Gyorsan az ágyához szaladt, és a fejére húzta a takaróját. Ennek az volt az oka, hogy félt attól a faltól. Amikor Lisa még csak 5 éves volt, esténként hangokat hallott onnan. Susogásokat, néha kiáltásokat, amiktől másoknak is végig szaladna a hátán a hideg. A szülei csak azt mondták, hogy az csak az utca zaja, de nem, ő tisztán hallotta, hogy minden egyes zaj a falból jött. Anyukája észre vette, hogy nem tud elaludni, ezért ott maradt Lisával, amíg a kislányt el nem nyomta az álom. Öt hónappal később a hangok elkezdtek elhalkulni, majd végül teljesen megszűntek. Ez nagyjából 2 éve történhetett. Lisa azóta már el is felejtette ezt az esetet, de ez most vissza idézte az emlékeket. Magához ölelte a Pearlt, amitől kicsit megnyugodott. Vissza akart kerülni arra a rétre, de erre nem sok esély van, ugye? Hogy két álom mégis csak egy álom legyen? Elaludt, de nem került vissza a virágokkal borított mezőre. Ekkor kiesett a hajából egy karmazsín piros növény. Nem lehetett megmondani, hogy rózsa volt-e, vagy napraforgó. Amint elérte a padlót, milliárd kis, koromsötét darabra porladt.

Hát, igen ez egy ilyen rövid fejezet lett. Remélem, azért élvezhető! Rengetegszer átírtam, de így is csak 296 szavas lett🤷🏼‍♀️.