♡𝚊 𝚜𝚣𝚘𝚔𝚗𝚢á𝚜 𝚏𝚒ú♡

1.rész

Nem volt ő prostituált, csak egy szárnyak nélküli éjszakai pillangó.

-Jó estét! - lépek az ötvenes éveiben járó férfi elé, majd alaposan szemügyre veszem. -Tegezhetem?

-Hogyne. - nyalja meg ajkát, odébb áll, majd a kezével mutatja, hogy merre van az autója. -Nem félsz beszállni mások kocsijába?

-Mitől kéne félnem? - megyek el előtte.

-Mondjuk, hogy meggyilkolnak.

-Egészségükre! - szállok be a járműbe egy kaján mosollyal az arcomon.
-----
Nem sokkal később elérünk egy bárt, ami előtt legalább 6 perdita áll. Kiszáll az autóból, majd kinyitja az ajtót előttem, hogy ki tudjak szállni. Hova a francba hozott? Átkarolom, majd bemegyünk a fogadóba ahol mégtöbb rima tevékenykedik. Nők, férfiak egyaránt.

-Kérsz valamit? - néz le rám az öreg.

-Hagyd csak! Kikérem én. Mondd inkább te, hogy mit akarsz.

-Nézzenek oda! Akkor Whiskey-t. Rád bízom mit választassz.

-Azonnal jövök! - erőltetek mosolyt, majd elindulnék, de megragadja a karomat.

-Megyek veled.

-Nem fogok eltűnni! - Hülye fasz.

-Nem bízok egy kurvában. - ránt vissza maga mellé.

-Emlékeztetlek, hogy a kurvák pénzért dolgoznak. Én csak szórakozok. Szóval ha azt akarod, hogy kielégítselek, engedd meg, hogy piát vegyek! - kacsintok rá.

-Ám legyen. 10 perced van. Ha nem leszel itt, utánad megyek. - enyhít a szorításán.

-Ahogy akarod, apuci. - rántom el a kezemet, elsasszézom a pultig, majd leülök egy székre, és várni kezdek.

Én mit kérjek?

-Hello. Mit szeretnél? - sétál elém egy fekete hajú, igazán kívánatos srác.

-Hmm.. Téged vihetlek? - könyökölök fel az asztalra, majd egy elégedett vigyorral az arcomon a szemébe nézek.

-Nem. Mást? - forgatja a szemeit.

-Oké, akkor vihetsz te. - kuncogok.

-Nem élek a lehetőséggel. - vágja rá rögtön.

-Ohh, szóval te is hetero vagy. Mindent értek. - biggyesztem le az ajkaimat.

-Tévedsz. Csak semmi kedvem kurvákkal foglalkozni.

-Hagyjátok már abba! A kurvákat fizetik! Hányszor mondjam még el? - sóhajtok.

-Téged talán nem? - vonja fel a szemöldökét.

-Nem.

-Aha. Nem izgat. Van valakim, szóval ne is próbálkozz.

-Egy alkalom, és soha többet nem látsz.

-Kiszolgállak, és remélem, hogy soha többet nem látlak.

-Rendben. - ülök fel a pultra. -Itt és most. Szolgálj ki.

-A franc essen beléd..

-Vagy inkább a-

-Nem. - szakítja félbe a mondanivalómat.

-Mekkora az ott lent? - vezetem az arcáról, egyenesen a tagjára a tekintetem.

-Tch. Húzz már el innen!

-De kár érted.. Hány éves vagy? - fekszek hátra, majd keresztbe teszem a lábaimat.