Fred csúnyán nézett Hermione-ra de nem engedett el ezért én is megenyhültem kicsit és ráfogtam két alkarjára, hogy a szemembe nézzen.
- Akkor sátor? - mosolyogtam rá
- Melyik része? - mosolygott Fred amire Ron-t hallottuk meg a hátunk mögül
- Fúj - undorgott de nem foglalkoztunk vele
- Majd meglátjuk - mosolyogtam
- Nem fogsz megszökni - mutatott rám Fred miközben elindult segíteni Hermione-nak és George-nak, egy darabig néztem a fiút majd elfordultam a mi sátrunk irányába de egy vigyorgó Ginny állta utamat
- Mi az? - kérdeztem
- Ó semmi menj csak - engedett el végül amire én nem is gondolkodtam sokat máris indultam segíteni Harry-nek.
Mr. Weasley lelkesen figyelte és kommentálta a munkánkat amivel inkább hátráltatott mintsem segített, de végül sikeresen felépítettük őket így Mr. Weasley elküldte a triót vízért míg az ikreket fáért és így Ginny meg én maradtunk a közös sátorban ahol a fiúk fognak aludni. Mr. Weasley pedig várt a másik háromra Charlie-ra, Bill-re és Percy-re. Az ikrek emeletes ágyához léptem, hogy megágyazzak nekik ugyanis biztosan fáradtak lesznek mikor visszatérnek az erdőből.
Éppen Fred ágyát csináltam mikor Ginny lépett be mellém a sátorba.
(A sátor amilyen pici volt kívül olyan nagy belül)- Nocsak, nocsak - állt mögém karba tett kezekkel
- Igen? - néztem fel rá
- Már az ágyát is megcsinálod olyan édes - ült le a nemrég általam leterített ágyra
- Ez nem személyes George ágyát is megcsináltam - magyaráztam miközben egy párnát tettem fel, Ginny már válaszra nyitotta száját de Fred és George félbeszakította
- Megcsináltad az ágyamat? - mosolygott Fred amire én is elkezdtem, bólintottam és a következő párnáért nyúltam de kiesett belőle egy csalipálca amivel az ikrek viccelődni szoktak
- Ez komoly? - néztem Fredre miközben felemeltem a pálcát
- Ó, az én ágyam is kész, te vagy a legjobb - nézett fel az ő részére George csak, hogy Fred megúszhassa a dolgot
- Otthon Mrs. Weasley elvette tőled a nyelvnyújtó nyalánkságot aztán világosan elmondta, hogy viselkedj! - mutogattam felé a pálcával hadonászva amin a többiek nevettek
- Vissza adod? - bökött óvatosan a pálca irányába
- Biztos, hogy nem! - tettem a combomon lévő pálcatrartóba az enyém mellé és rátettem a tetejét
- Akkor kénytelen leszek elvenni - indult meg felém sunyi vigyorral arcán
- Fred, nem! Nem! - kezdtem el hátrálni míg az asztalhoz nem értem, egymással szemben álltunk az asztal egy-egy oldalán és úgy próbált elkapni Fred
- Tíz másodperc egérutat kapsz - vont vállat
- Pf nem megyek bele ilyen gyerekes játékokba - nevettem fel
- Nyolc, hét - számolt vissza Fred
- Te most viccelsz ugye? - sétáltam vele szembe
- Öt, négy - számolt tovább monoton hangon amire gyorsan George és Ginny irányába néztem akik elég egyértelműen integettek nekem a kijárat felé ezért gyorsan fogtam magam és kifutottam, nem telt bele sok idő és megpillantottam a kis tömegben egy gyömbér színű hajkoronát aki felém fut
- Ez nem ér, Fred! - sikoltottam nevetve míg az emberek között futottam akik közül néhányan néha vagy rosszalóan néztek ránk vagy éppen mosolyogtak a Fred és köztem lévő badarságon míg én futás közben észre nem vettem Mr. Weasley-t és a három fiút ahogy jönnek velem szemben és furcsállva pillantgatnak rám
YOU ARE READING
Vigyázz, kész WEASLEY!
FanfictionMs. Thatcher egy Griffendéles lány aki nem igazán találja a helyét már jó ideje. Inkább olvasgatással töltötte minden napjait ugyanis szülei muglik voltak míg egész családjából ő volt az egyetlen boszorkány. Öccse úgyszintén varázstalan ember volt é...