A helyi Beach fiú

Hőség(2)

Tudtam, hogy megfog hallgatni és majd mindent megtesz azért, hogy a szomorúságom átváltson boldogságra. Megálltam a nyitott fából készült bódé előtt és tekintetem rászegeztem. Nem érdekelt, hogy két másik lány fűzésével volt elfoglalva, tudtam-legalábbis őszintén reméltem-ha meglát akkor majd az én társaságomat fogja választani a két másik liba helyett.

-Hé, Beach fiú! -szóltam neki egy kicsit túl hangosan és a rám tapadt összes szempártól egy zavart mosoly kúszott az arcomra. Kezemmel hirtelen nem tudtam, hogy mit csináljak, márpedig, ha zavarban voltam valamivel le kellett foglalnom a karom, így aztán a csípőmre helyeztem és igyekeztem úgy tűnni, mint aki teljesen normális. Az első naptól kezdve így hívtam őt, még akkor is mikor semmi sejtése sem volt erről, de mostanra nagyon is jól tudta, hogy róla van szó. Teste megfeszült hangom hallatán majd mondatát be sem fejezve felém fordult. Húsos ajkain egy aranyos mosoly jelent meg. Egy pillanatra visszafordult a most már határozottan sértődött lányok felé és valamit dörmögött az anyanyelvén. Istenem az a szexi mély hang most kifejezetten máshogy hatott rám, a lábujjam végétől egészen a fejem búbjáig megremegtem, majd, mint egy tűzijáték felrobbantam és mindenhol bizseregni kezdtem. Mire ámulatomból feleszméltem a két lány már a barátja karjaiban keresett vigaszt a Beach fiúm pedig már ott állt előttem a korai aranyos mosolya helyett egy igencsak pajzán vigyorral a képén. Mivel a bungaló közvetlenül a partra lett építve az út széle pedig sokkal magasabbra lett csinálva a szintkülönbség miatt magasabb voltam nála. Így aztán szemei közvetlenül a melleimmel szemezhetett, ami egészen biztos, hogy igencsak a kedvére való látványt nyújthatott. Először németül tanultam, de nem igazán szerettem és nem is ment olyan jól ezért iskola után eljártam magántanárhoz angolt tanulni. Igaz még mindig nem beszéltem olyan gördülékenyen, de azért megértettem magam másokkal, leginkább csak vele és másokat is megértettem.

-Hello szépségem! -dörmögte először a melleimnek aztán felemelte a tekintetét és kipirult arcom láttán, amit nem mellesleg ő okozott egy még szélesebb mosoly villant meg az arcán. Szemtelenül végig mérte testemen és jól megnézett magának egy két helyen. Nem értettem, hogy a tekintete miért épp a combjaimon pihentek meg olyan hosszan. Rettentően zavarba ejtő volt és olykor már kellemetlenül éreztem magam, mert azt a testrészemet utáltam a legjobban. Egyálltalán nem volt olyan szép vékony és hosszú sem, hogy ilyen hosszas vágyakozó pillantásokat érdemeljen. -Gyönyörű vagy. -suttogta bárgyú tekintettel. Közelebb araszolt hozzám így már egészen, sőt vészesen közel voltunk egymáshoz. Ha most egy picit is felemelné a kezét akkor teljesen összeérnénk, így is ahogy egyre szaporában veszem a levegőt súrolom minden belégzésnél a mellkasát a testemmel. Megjegyzésén csak megforgattam szemeim és hátrébb sétáltam, ezzel a mozdulattal pedig megszakítottam a bensőséges közelségét. Rosszalló tekintettel meredt rám, de a pajkosság ott csillogott a szemében a következő pillanatban meg már ott termett mellettem. Először egy izmos mancs tapadt a derekamra utána még egy s végül már a mellkasán pihent a fejem. Ágaskodó férfiassága a hasamnak nyomódott mire minden végtagom megdermedt és még csak levegőt sem mertem venni. Még közelebb húzott magához az a vaskos szerszám pedig a hasamat döfködte minden levegővételnél. A lábam köze elkezdett bizseregni és akaratlanul is kicsúszott a számból egy apró, de neki annál hangosabb sóhaj.

-Túl közel vagy.. -suttogtam mellkasába, de egy lépést sem tettem hátrébb. Mi a franc ütött belém? Nem volt sok időm a saját kérdésemre választ találni ugyanis az engem szorosan ölelő férfi épp készült megcsókolni. Hát persze, megint csak egy búja játékot űz én pedig hagytam neki. Elfordítottam a fejem és megcsíptem mindkét bicepszét. Elengedte a derekam, borús tekintettel arrébb araszoltam majd felszegett állal és felé hadonászó mutatóujjal kezdtem beszélni. -Mégis mit képzelsz magadról? Basszus! Én csak beszélni akartam veled, mert..mert nem tudom, de abban reménykedtem, hogy nem fogsz velem is úgy játszadozni mint valamelyik dugópartnereddel. Utoljára mondom el. Nem. Fekszem. Le. Veled.-az utolsó pár sort jól artikuláltan és lassan mondtam ki, elég szüneteket hagyva arra az esetre ha egy kicsit lassú lenne a felfogása még akkor is jól megértse a mondandómat. A hatás kedvéért megböktem a mellkasát és gyors léptekkel inkább elmentem mellette. Hogy gondoltam ezt az egészet? Tudnom kellett volna, hogy ez lesz a vége, mindig ez a vége. Nem vagyok normális, remélem hagytam magam után egy jó nagy adag pórfelhőt. Egy hatalmas tenyér simult a fenekemre majd két ujjal megragadta a ruha szélét és egy határozott mozdulattal rántott izompáncéljának. Az testemet fedő lenge inget kezdte birizgálni, majd bűnbánatos szemekkel meredt rám.