Begining of the blue lock (Part 3)

28 2 0
                                    


Másnap el is mentem erre a bizonyos rendezvényre ami a blue lock névre hallgat. Amint odaértem egy nagy épületbe kellett be mennem. Egy pillanatra megijedtem, mert azt hittem rossz helyre jöttem, de amint be léptem az épületbe azonnal segítettek hova kell mennem.

A nagy teremben egy hatalmas tömeg fogadott, benne sok velem egykorú fiúval. Sok nézelődés után megtaláltam Reo-t, aminek nagyon örültem, mert legalább nem kell idegenekkel lennem.

Pár perc múlva egy furcsa hang szólalt meg a színpad mögül. Egy férfi volt az, aki azt mondta el elég hosszasan hogy a célja, hogy 300 focistából, aki itt mindenki csatár teremtsen 1 csatárt aki a legegoistább, és aki a jövőben játszani fog a Japán U-20-as csapatban. Elég furán hangzott ez, hogy most itt van 300 csatár velem együtt és abból csak 1 ember játszhat a jövőben Japánért.

Mindenki elkezdett futni befele, gondolom ez azt jelentette hogy belementek ebbe a szörnyű tervbe, amit ez a Ego-nak nevezett csávó kitalált. Megkérdeztem Reo-t, hogy ő szeretne-e ebbe bele menni. Egyértelműen igent mondott, ezért utolsóként mi ketten is be futottunk a fénylő ajtó világába.

Egy busz elvitt minket és mind a többi embert abba a bizonyos "blue lock-ba".  Amint megérkeztünk elvették tőlünk a táskáinkat és minden cuccunkat, még a ruhánkat is. Kaptunk egy egyenruhát és egy mezt amire rá volt írva a csapatnevünk és a számunk, a team V-be kerültem be, és a mez számom a 11 volt.

 Be mentem egy nagy szobába ahol rajtam kívül volt még 11 ember. Pont le ültem egy kicsit pihenni, amikor megint megszólalt az a fura hang. Az volt az első feladatunk hogy a foci labdát vezetve ki kell ütnünk valakit, és akinél utoljára marad a labda az ki esik, azaz lock off.

Szerencsére  nem én estem ki, sőt még el sem talált a labda, szóval ez egy easy feladat volt. Reo nagyon örült amiért végül eljöttünk ide, mert itt többet tudunk fejlődni mint edzésen (szerinte). El is jött a meccs ideje, sokat edzettünk a csapattal, sokat  beszélgettünk esténként, azért hogy egy összetartó, erős csapatot faragjunk. Az eddigi meccseket meg nyertük, a csapatmunkának hála. Viszont egy újabb meccset hirdettek be, egy elég alacsony szintű csapat ellen, úgyhogy aznap nem is edzettünk semmit mert biztosak voltunk abba hogy nyerünk.

-kövi részbe folytataaas :3-

(ezt igyekeztem hosszabra csinálni)



Nagi Seishiro szemszögéből (szünetel)Where stories live. Discover now