Revenge? [Ethan Landry] BEFEJEZETT!

Nyugi

Ethan guggolt lehozzám

- jó sok vér - mondta majd elszorította a sebem - minden rendben lesz, oké?

- kurvára fáj - nyögtem

- tudom, figyelj minden jó lesz. Bemész a kórházba, ott ellátják a sebed - nézett oldalra Ethan

- várjunk csak...Tara nem csinált veled valamit? - kérdeztem majd oldalra néztem Tara felé

Nem volt ott

- hol van a húgom? - kérdeztem miközben fel akartam állni hogy lássam hol van Tara

- Jenny, nyugi, ülj vissza - mondta Ethan

Lövéseket hallottam meg.

- ez mi volt? - kérdeztem ijedten Ethant

Ethan felegyenesedett, majd újra leguggolt hozzám

- nyugi, félre lőtt az apám - mondta Ethan

- Mr.Bailey a testvéreimet akarja meglőni? - kérdeztem

Ethan nem válaszolt

- hé - löktem meg a kezét

Ethan komoly arccal nézett rám

- mi a fene folyik itt? - kérdeztem ijedten

Ethan nem válaszolt.

- szólalj már meg! - kiáltottam rá

Újabb lövések

- ájulásod előtt rémlik valami? - kérdezte Ethan

- mi? - kérdeztem - az rémlik hogy Tara megszúrt. Várj.. - néztem a vállára - miért nem véres a vállad? - kérdeztem meglepetten - és ami a legfontosabb, miért van egy golyó az alkarodnál?

- Jenny... - nézett rám Ethan - hisz te lőttél meg

- mi? - kérdeztem - miről beszélsz? Nem is volt nálam pisztoly

- de igen, Kirbyét elvetted - mondta Ethan

~Vissza emlékezés~

Oldalra néztem, nem messze tőlem ott volt egy pisztoly. Kirby pisztolya. Kinyújtottam a kezem, és szerencsére elértem

Tara sikoltott.

- megvagy - mondta Ethan Taranak.

Egy nagyon mély levegőt vettem, és erőt vettem magamon. Fel álltam, a hasamból ömlött a vér. Tara a kezében lévő késsel megakarta szúrni Ethant, de ő észrevette, és ki kapta a kezéből

- hé! - kiáltottam, ezzel felhívva magamra a figyelmet

Ethan megfordult. Pisztolyt szegeztem rá. Ethan elmosolyodott.

- miért szúrtál meg? - kérdezte Ethan - ha nem szúrsz meg együtt elmenekülhettünk volna

Ethan lenézett a hasamra

- úgy látom elfogsz vérezni - mondta Ethan

- válaszd ki az utolsó szavaidat, ez az utolsó alkalom - tartottam még mindig felé a pisztolyt - mert te és én... meghalni születtünk. Ha most én meghalok, akkor te is jössz velem! - mondtam majd meghúztam a ravaszt

Vállon lőttem, Ethan azonnal össze csuklott

~Vissza emlékezés vége~

- te nem is vagy itt...csak az agyam képzel ide - mondtam

- pontosan - mondta Ethan majd eltűnt